Több hitelre lesz szükség az új agrárberuházások miatt a banki szakember szerint

Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbbak a többi ágazatnál, a pandémia ezeken a területeken is éreztette hatását. Az állattenyésztésben szerényebb termeléscsökkenés volt, a koronavírus-járvány következményei azonban elsősorban ebben az ágazatban mutatkoztak meg – mondta az OTP Agrár főosztályvezetője. Harnóczi György szerint pillanatnyilag az alacsony felvásárlási árak és az elszállt takarmány-alapanyag árak okoznak komoly problémát a termelők számára. Biztató viszont, hogy a sertés és a baromfi esetén is megélénkült a kereslet, az árak pedig emelkedni kezdtek.

A szakember arról is beszélt, hogy a 2019-es évhez képest miként változott az agrár hitelállomány 2020-ban, illetve előrejelzéseik szerint mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben - írta az Agrárszektor.  Az agrárberuházások is szóba kerültek.

A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar is megérezte a koronavírus-járvány hatását,de nem minden ágazatot érintett ugyanúgy. Összességében hogyan éli meg a szektor ezt az időszakot?

Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál – ahogy 2008-ban is láthattuk –, a pandémia valamennyi szektorban, így az agráriumban is éreztette hatását. Továbbá egyéb nehézségek is jelentkeztek az elmúlt évben. Ám mindezek ellenére 2020-ban az agrárium összességében jól teljesített. A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 4,8 százalékkal, a bruttó hozzáadott érték pedig 9,9 százalékkal nőtt 2019-hez képest. Ebben a növekményben a mezőgazdaság egészét tekintve az árak emelkedése játszott szerepet.

A növénytermesztést és a kertészetet (főleg a gyümölcsféléket) a tavaszi aszály és fagykár sújtotta, a betakarításkor pedig a csapadékos időjárás okozott gondokat. Mindezek ellenére a volumen mindössze 3,3 százalékkal lett kevesebb az előző évinél, amit az árak 10,3 százalékos emelkedése ellensúlyozott. Ennek eredőjeként a növényi és kertészeti termékek kibocsátása 6,6 százalékkal lett több 2019-hez képest.

Az állattenyésztés esetében a termelés csökkenése mindössze 1,3 százalék volt. Az árak a növénytermesztéshez és a kertészethez képest kisebb mértékben, 3,3 százalékkal emelkedtek, aminek következtében az állattenyésztés kibocsátása 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerényebb termeléscsökkenés ellenére azonban elmondható, hogy a pandémia hatásai elsősorban az állattenyésztésben mutatkoztak meg. A belföldi kereslet csökkenése - főleg a HORECA szektor kiesése miatt - és az export visszaesése kiemelten sújtotta a vízi szárnyas ágazatot. A 2020. évi vágóhídi statisztika szerint tavaly a sertésvágások száma 1,8 százalékkal nőtt, a baromfivágás viszont 1,7 százalékkal csökkent. Ezen belül a csirkevágás 4,4 százalékkal nőtt, a pulyka lényegében szinten maradt. Eközben a liba- és a kacsavágás 45,9, illetve 27,5 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Néhány hónapja a magas takarmányárak is nehezítik a gazdák életét. Mit mutatnak az előrejelzések, meddig emelkedhetnek a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak?

Az állattenyésztésben nem érdemes egy évet önmagában nézni. Általában 3 éves időszakokat indokolt értékelni. Az bizonyos, hogy pillanatnyilag gondok vannak mind a két abrakfogyasztó ágazatban. Alacsonyak a felvásárlási árak és a takarmány alapanyagok árai az egekben vannak. Ez az elmúlt 3 évet tekintve nem volt mindig így és nem is lesz állandó hosszabb távon. Az árak változását a hazai viszonyokon túlmenően a mindenkori világpiaci folyamatok és kilátások határozzák meg. A gabona és a szója esetében kedvező változást az új termés hozhat.

Biztató, hogy a sertés és a baromfi iránt megélénkült a kereslet, az árak emelkedni kezdtek, ez a trend minden bizonnyal folytatódni fog. Az árak növekedése mérsékelni fogja a magas takarmányköltségek miatti veszteséget. Az új termésig jövedelmező termelés az átlagosnál jobb hatékonyságú, nemzetközi szinten termelő gazdálkodóknál várható.

Hosszú és rövid távon a gabona- és takarmányárak emelkedése milyen hatással lehet a sertés- és baromfiágazat helyzetére?

Amennyiben ágazatonként vizsgáljuk a kérdést, a sertéshúspiac kilátásait az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) miatt az elkövetkező néhány évben is nagyfokú bizonytalanság övezi. Magyarországon rekordalacsony a sertésállomány, utoljára 1946-ban mértek ennél kisebbet. Hazánknak a sertéstartás valamennyi fontosabb termelési, hatékonysági mutatóján javítania kellene. Erre adott a lehetőség, az ágazat célirányos agrárberuházások megvalósításával gyorsan, ígéretes megtérüléssel fejleszthető. A beruházásoknál, illetve a beruházási támogatások kialakításánál elengedhetetlen a mind szigorúbb környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek való megfelelés, továbbá a klímaváltozás, valamint a genetikai lehetőségek együttes figyelembevétele. Az elkövetkező időszakban a hangsúlyt a zöldmezős beruházásokra kell helyezni. A baromfi-termékpálya kilátásai ígéretesebbnek tűnnek. A hazai baromfiágazat fajtakínálata diverzifikált, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A csirkehizlalás továbbra is jövedelmező tevékenység, az ágazat versenyképességében azonban kulcsfontosságú a méretgazdaságosság érvényesülése. A hazai baromfivertikum stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy vertikálisan erősen koordinált. 85-90 százalékban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik és jellemzően magyar tulajdonban van. Magyarországon a szakma megítélése szerint 2030-ig évente akár 5 százalékos bővülés is reális lehet.

Hogyan változott az agrár hitelállomány 2020-ban?

2019-ről 2020-ra az agrár hitelpiac 158,3 milliárd forinttal növekedett, a növekmény főleg a társas vállalkozások esetében történt (45-55 százalék - élelmiszeripar-mezőgazdaság arányban). Az egyéni élelmiszeripari piac gyakorlatilag változatlan maradt a teljes hitelállományon belül 6,15 milliárd forintos állománnyal. Eközben a társas vállalkozások piaca 600 milliárd forintra nőtt az előző évi 536 milliárd forintról. Az egyéni mezőgazdasági piac a 2019-es évhez képest 17 milliárd forinttal növekedett 349 milliárd forintról 366 milliárd forintra. A társas piac állománya jelentősebb, 77 milliárd forintos növekedést mutatott ugyanezen időszak alatt és a 2020-as záró állománya 464 milliárd forint volt. Ha az elmúlt 5 évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között, összességében, 592 milliárd forinttal növekedett, a növekedés 62 százaléka a mezőgazdasági szektorban, 38 százaléka az élelmiszeriparban történt.

Mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben?

A jövőre vonatkozó várakozásainkat tekintve általánosságban elmondható, hogy az agrárium hitelállománya tovább fog nőni a következő években. Egyrészt a nagyarányú, támogatásokkal ösztönzött fejlesztésekkel összefüggésben a beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelek állománya nőhet. Másrészt az agrárberuházások megvalósulása támaszt várhatóan többlet forgótőke igényt, ami az üzemviteli hitelek növekedésével járhat.