Több szövetkezet és új agrárrendszer kell a NAK elnöke szerint

Hirdetés

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke adott interjút a Népszavának. Ebből kiderül, hogy mit gondol az elmúlt évek agrártámogatásainak hatékonyságáról, a sertéságazatról, a termelő és értékesítési szövetkezetekről és az átlátható agrárrendszer iránti igényről is. Cikkünkben ebből szemléztünk.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar gazdák nem szívesen állnak össze szövetkezetbe. A termelési és értékesítési szövetkezet (TÉSZ) programja sem sikertörténet. Mi ennek az oka?

Győrffy Balázs: Ha visszatekintünk az időben, a magyar parasztság, az agrárium akkori szereplői ’45 előtt nagyon is példamutatóan képesek voltak az önkéntes szövetkezésre. Lásd a Hangya Szövetkezeteket. Sok európai országban másolták azt a rendszert. Méltatlanul kevés szó esik arról, hogy annak a hálózatnak saját feldolgozó üzemei, hitelszövetkezete és saját értékesítési egységei voltak. Ezekből nőttek ki az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek (ÁFÉSZ) és a takarékszövetkezetek is. Ha nem is közvetlenül, de a magyar gazdák teljesítménye jelenik meg a mai bankszektorban, vagy a kiskereskedelmi hálózatokban. A kényszerű szövetkezesítés persze nem tett jót ennek az együttműködési formának. A parasztok többsége még akkor sem élte meg sikerként a téeszesítést, ha kétségtelenül voltak termelési eredményei. De az a rendszer fenntarthatatlan volt, elsősorban erkölcsi okokból. A gazdasági kényszer változtathat a rossz emlékek adta beidegződéseken. Természetesen, ahogy mindenkinek joga van csődbe vinni a gazdaságát, joga van együttműködni is. Attól tartok, nagyon sok gazda előtt ez az alternatíva rajzolódik ki: vagy megtanul közösen gondolkodni, közös célokat kitűzni és elérni azokat másokkal, vagy az egzisztenciális létéért fog küzdeni, adott esetben eredménytelenül.

Kutya világ jöhet azokra, akik nem szövetkeznek - a Népszavának adott interjút Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke

Az elmúlt bő évtizedben egyes becslések szerint a magyar mezőgazdaságba érkezett mintegy 6000 milliárd forintot sem tudta hatékonyan felhasználni a gazdák nagy része. A régiós versenyben is lemaradóban vagyunk. Nem egy feneketlen kútba dobnának újabb ezermilliárdokat?

Győrffy Balázs: Ha csak 2010 óta vesszük figyelembe az uniós országok mezőgazdaságnak a fejlődését, Magyarország mindvégig az első háromban volt, ami a növekedés dinamikáját illeti. Ugyanakkor tény, hogy vannak olyan ágazatok, amelyekben még a ’89-’90-es szinttől is messze vagyunk, és olyanok is, ahol eddig egyetlen fejlesztésre tett kísérlet sem járt eredménnyel. Ilyen például a sertéságazat. Az állomány 30 év alatt kevesebb, mint egyharmadára zsugorodott. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan versenytársakkal küzdünk az unión belül, amelyeknél a magyar nagyvállalkozások is legfeljebb közepes cégeknek számítanának. A vágás pedig csak olyan nagyságrendben képes eredményesen működni, amiben a hazai gazdaságok többsége nem versenyképes. Ezzel szemben a baromfitenyésztés a jó együttműködésnek, a jól szervezett, fegyelmezett termékpályának köszönhetően termelési értékben és az állományt tekintve is meghaladja a rendszerváltás előtti időszakot. Az uniós támogatások valóban nagyon fontosak a gazdáknak, hiszen a jövedelmük jelentős része közösségi forrásokból származik. A hazai mezőgazdasági termelők háromnegyede az uniós támogatások nélkül nem lenne versenyképes, jó részük nem lenne életképes.

Ehhez átlátható agrárrendszer kellene. Erre is van javaslatuk?

Győrffy Balázs: Jelenleg senkinek sincs arról fogalma, hogyan épül fel a magyar mezőgazdaság. Az adózási szabályok miatt például a mi családi gazdaságunk hét személyből áll, miközben egy gazdasági entitás. A statisztika és az adóhatóság azonban hét egységet lát. Óriási bürokratikus nyűg ez nem csak nekünk, de a hatóságoknak is. A bank is hét embert lát jelenleg és a hitelezésben is nagy hátrány a mai állapot. Ezért is javasolta a Kamara a családi gazdaságok vállalkozássá alakításának lehetőségét. Kodifikálni kell az őstermelő fogalmát. Mára a definíció és a mögöttes tartalom elszakadt egymástól, ezt tisztázni kell. Abszurd, hogy, félmillió földhasználó van papíron Magyarországon, miközben szerintem még a százezret sem éri el ez a szám. A teljes interjút a Népszava weboldalán olvashatja.

Témák a cikkben

NAK

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.