Új év, új cégforma: egyéni vállalkozóból családi mezőgazdasági társaság

Bővültek a lehetőségek a hazai agrárvállalkozók számára 2021. január elsejétől: több új vállalkozási forma közül választhatnak azok, akik a mezőgazdasággal foglalkoznak. Családi mezőgazdasági társaságként (csmt) gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat vehető nyilvántartásba a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. 14. § (1) bekezdése alapján a földforgalmi törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint a kiegészítő tevékenység folytatására.

Több olvasói kérdés is érkezett az Adózónához azzal kapcsolatban, hogyan hozhat létre családi mezőgazdasági társaságot egyéni vállalkozó. Ezek megválaszolásában segítettek az érdeklődőknek. A családi mezőgazdasági társaság (csmt) egy teljesen új minősítési rendszert jelent, melyet azon gazdasági társaságok, szövetkezetek és erdőbirtokossági társaságok szerezhetnek meg, egy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) történő kérelem benyújtását követően, melynek tagjai egymással hozzátartozói viszonyban, illetve láncolatban állnak és kizárólag mező- erdőgazdasági, valamint kiegészítő tevékenységet végeznek. Nincs akadálya annak, hogy az egyéni vállalkozó – amennyiben a feltételeknek megfelel – családi mezőgazdasági társaságot hozzon létre 2021-től. Ezt két lépésben lehet megtenni.

Alapításra jogosultak köre

Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evct.) szerinti feltételekkel egyéni céget vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapíthat azzal, hogy az alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt. Az egyéni cég ugyanakkor nem minősül gazdasági társaságnak, tehát célszerű az egyszemélyes kft. alapítása. Ugyanakkor a cikk szerint nincs akadálya annak, hogy a későbbiekben a tagok száma bővüljön, vagy az egyéni cég gazdasági társasággá alakuljon (ez a második lépés).

Az egyszemélyes kft. alapítása

Nem alapíthat korlátolt felelősségű társaságot a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.

A korlátolt felelősségű társaság bejegyzését követő 5 évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.

A korlátolt felelősségű társaság előtársaságként nem működhet (2009. évi CXV. törvény 19/C §).

Az egyszemélyes kft. alapításával kapcsolatos tudnivalókat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. (Ptk.) törvény tartalmazza.

Az egyéni vállalkozó feladatai az alapítást megelőzően

Az alapítást megelőzően az egyéni vállalkozónak:

• az eszközöket és kötelezettségeket leltároznia kell;

• meg kell határoznia, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;
• el kell készítenie a korlátolt felelősségű társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A § (4a) bekezdése szerint összeállított – nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;
• gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;
• az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát;
• a cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát (2009. évi CXV. törvény 19/D §).