Új korszakba ért a CRISPR géntechnológia

A Syngenta különleges tulajdonságú zöldségfélék nemesítéséhez használja fel a CRISPR géntechnológia megoldásait. A génszerkesztési kutatásokban először a paradicsomot vizsgálják majd.

Új fejezetet nyithat az agráriumban a CRISPR géntechnológia

A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem szabadalmaztatta a kriszper (CRISPR) génszerkesztési technológiát, és több cégnek nem kizárólagos engedélyt adott az úttörő technológia alkalmazására. A kriszper technológia mezőgazdasági felhasználása többféle kutatásban is nagy segítséget nyújthat a cégeknek.

Szuper szerkesztések lesznek a növényekben a CRISPR géntechnológia új megoldásának alkalmazásával? - Fotó: Pixabay, Emilian Danaila

A Syngenta bejelentette, hogy a technológiát különleges tulajdonságokkal bíró zöldségfélék nemesítéséhez szeretnék felhasználni. Michiel van Lookeren Campagne, a Syngenta Vetőmagkutatási részlegének vezetője elmondta, hogy a génszerkesztési kutatásokba elsőként a paradicsomot vonják majd be.

A cél az, hogy a helyi szabályozások figyelembe vételével minden igényt kielégítő fajtákat hozzanak létre. Az anyagot a Magyar Mezőgazdaság oldal cikke alapján közöljük.

A nehezen nemesíthető vegetatív úton szaporított növényeknél is beválhat

A vegetatív úton szaporított növények is fontos célcsoport lehetnek, mert ezek nemesítése nagy kihívást jelent a szakemberek számára.

Például a burgonya vagy egyes fafajok esetében nagy előnyökkel járhat a génszerkesztés az olyan kedvező tulajdonságok, mint például a betegség-ellenállóság kialakításában. A nemesítők a hagyományos módszerekkel ugyanis nehezen tudnak lépést tartani az új betegségekkel és a gyorsan változó környezeti hatásokkal.

Fontos etikai és jogi kérdést feszeget azonban, hogy a génszerkesztés, mint speciális nemesítési technológia alkalmazását mennyire szigorúan szabályozzák majd a jogalkotók.

De mi az a CRISPR?

A CRISPR/Cas rendszer a prokarióták (egysejtűek) védekezési módszere a vírusok és káros plazmidok ellen. Ez valójában egyfajta immunrendszer. A Cas fehérjék a CRISPR-ek közötti helykitöltők alapján felismerik a baktériumsejtbe behatoló idegen nukleinsavakat és darabokra vágják őket. Hasonló rendszer az eukariótákban is működik, ott RNS-interferenciának nevezik a jelenséget. A CRISPR-ek az ismert genomú baktériumok 40 százalékában és az ősbaktériumok 90 százalékában megtalálhatóak.

A rendszer laboratóriumban is felhasználható: a Cas9 enzim és a megfelelő RNS-szakasz sejtbe bevitelével, az enzim meghatározott helyen vágja el a sejt DNS-ét, amivel lehetővé válik a gének minden korábbinál pontosabb módosítása.

Ha tovább olvasna a GMO-ról, ebben a cikkünkben megteheti.