Új magyar-belga módszer a bioüzemanyagok előállítására

Hirdetés

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével dolgoztak ki olyan újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert, amely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki, és teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba. Új magyar-belga módszert fejlesztettek ki a bioüzemanyagok előállítására. Az Agro Napló cikkét szemléztük. Egy európai uniós direktíva szerint 2020-ra az üzemanyagok legalább 10 százalékának biológiai eredetűnek kell lennie - írja az akadémia honlapján. Azt is hozzáteszik, hogy a jelenleg használt bioetanol és biodízel előállításához főként első generációs biomasszát használnak. Ez azt jelenti, hogy ehető alapanyagokból (például kukoricából, növényi olajokból) indulnak ki, ami versenyt támaszt az élelmiszerként történő felhasználással szemben. Ezért inkább javasolják emberi fogyasztásra nem alkalmas, nem ehető, második generációs forrásokra, például cellulózra kell áttérni alternatív bioüzemanyagok előállításához.

Új magyar-belga módszert fejlesztenek ki a bioüzemanyagok előállítására - képünk illusztráció, egy dunántúli biogázüzemben készült

A cikk szerint ahhoz, hogy 2020-ig elérhető legyen a 10 százalékos cél, sürgősen új, nagy volumenű katalitikus folyamatokra van szükség, mert eddig nem állt rendelkezésre megfelelő technológia a cellulóz nagyléptékű kémiai átalakítására.

Cellulózból készül

A Leuveni Katolikus Egyetem belga kutatói (Bert Sels és munkatársai) az MTA Energiatudományi Kutatóközpont magyar kutatóival (Korányi Tamással és Szarvas Tiborral) együttműködve egy új technológiával cellulózból és lignocellulózból biobenzint állítottak elő. Továbbá ezt az eljárást közvetlenül beépítették működő petrolkémiai finomítói folyamatokba.

A bioetanol egy első generációs, fermentálással készített bioüzemanyag, amit később fosszilis eredetű benzinnel kevernek össze. A kutatók 10 százalék biobenzin-tartalmú üzemanyagot állítottak elő cellulózból egy kétfázisú (vizes-szerves) katalitikus folyamatban. Szerves fázisként a nyersolaj-eredetű könnyűbenzint használták.

Korányi Tamás és Szarvas Tibor, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói fontos szerepet töltöttek be a munkában. A magyar kutatók a módszer hatékonyságát, tehát a biofeldúsulás mértékét határozták meg. Összességében 11-18 százaléknyi biológiai eredetű szénfeldúsulást észleltek, ami megfelel a 10 százalékos bioüzemanyag-tartalom igényének. Mint írják, az új üzemanyag oktánszáma egyelőre még nem kielégítő.

Ezért egy további izomerizációs lépésben 80-ra növelik az oktánszámot, ezáltal a biodúsított üzemanyag teljes értékű benzin lesz.

Adaptálható a jelenlegi rendszerekbe

A módszer az olajfinomítói folyamatokba történő teljes integrálás miatt teljesen jól beilleszthető a jelenleg működő infrastruktúrákba. Ezen túl versenyképes más "elsősorban-lignin" technológiákkal, melyek kiindulási anyagként nyers lignocellulózt használnak. Így pedig nemcsak a cellulózt, hanem a lignocellulóz másik 2 komponensét, a hemicellulózt és a lignint is képesek üzemanyaggá alakítani.

Témák a cikkben

bioüzemanyag

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.