Új szója világrend: jó lesz az őszi vetés hozama, de mit jelent ez a gabonapiacra nézve?

Az Európai Unió őszi vetéseinek állapota kielégítő, a fagykár minimális volt, leginkább az északi országokban, illetve Romániában és Bulgáriában fordult elő. Ukrajnában az őszi vetés állapota 90 százalékban kielégítő, és Oroszország termésével sincs különösebb probléma. Mindez azt vetíti előre, hogy bőségesen lesz termény – kezdte Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója az AGROmashEXPO fórum színpadán megtartott Gabonapiaci lehetőségek című előadásában. Az AKI igazgatója elmondta, hogy 2018-19-ben a napraforgó olaj árának csökkenését éltük meg, aminek egyik oka, hogy rengeteg termett a növényből. Az ukrán termőterületeken tavaly 13,7 millió tonnát takarítottak be, ami 13 százalékkal több mint az előző évben, Oroszországban pedig 12,6 millió tonna napraforgó termett, ami 33 százalékkal több, mint egy évvel előtte. Tehát készlet van bőségesen, ezért nem túl kedvezőek a piaci kilátások. A szójaolajnál is áresés tapasztalható, ezt a folyamatot egyrészt a pálmaolaj árcsökkenése húzta magával, másrészt pedig olyan mértékű volt a világ szójatermelése és -feldolgozása, ami nem állt szinkronban a fogyasztással, így szójából is van tartalék. Ezt befolyásolhatja a jövőben, hogy Dél-Kelet-Ázsia és Kína úgy próbál enyhíteni a kialakult pálmaolaj-helyzeten, hogy növeli a biodízel kötelező bekeverési arányát. Ez az intézkedés 2019-ben is folytatódni fog, ám nagy valószínűséggel nem változtatja meg drasztikusan a helyzetet – mondta Potori Norbert.

Új szója világrend

A szójabab új világrendjéről a szakember elmondta, hogy az USA és Kína közötti kereskedelmi háború egy új, furcsa helyzetet idézett elő. A kínai importvám bevezetésén kívül a kínai kereskedők megszüntették az üzleti kapcsolatot az Egyesült Államokból szállító partnerekkel. Így onnan nem ment szója a legnagyobb ázsiai országba. Ez pedig beindított egy másik folyamatot: az USA szójája elindult Brazília felé, a brazil szójababot pedig Kínába és az EU-ba szállították. Argentína, mint a világ első számú szójadara termelője szintén exportált babot is. Azért, hogy minden zökkenőmentesen történjen, a kínai befektetők megjelentek Brazíliában, és elindult a kikötői és a szállítási infrastruktúra fejlesztése. Ezt a folyamatot lehet megfigyelni Ukrajnában és Oroszországban is. Mindez annak érdekében történik, hogy még tovább növeljék a lerakó kapacitásokat. Decembertől aztán újra áramlik az USA-szójabab Kína felé, de nagy kérdés, hogy ez meddig tart. Ugyanis a január közepén tartott Kína-USA gazdasági megbeszélésről semmiféle információ nem szivárgott ki a gabonapiacot illetően, így a jövőt megtippelni emiatt lehetetlen. A múltból okulva viszont tanulságos megnézni egy korábbi, hasonló helyzetet: miután Richard Nixon USA elnök megtiltotta a szója kivitelét Japánba, megjelent egy olyan piaci szereplő, aki addig soha nem foglalkozott szójababbal. Ma ez az ország egyébként több, mint 100 millió tonna szóját termel évente, és úgy hívják: Brazília. Az, hogy az importvámok miatt az USA-szója elkezdett Brazília felé áramlani, a növény genetikai fejlődése is megindult. Ez frissíteni fogja az ottani génállományt és tovább növeli az ottani termelés mennyiségét. Ez a szója világpiaci árának alakulására nézve nem túl kecsegtető.

A repce összességében a legbiztatóbb

Ez a növény tartja leginkább az árát, aminek oka, hogy Európa nem tud akkora mennyiséget termelni, amennyire szüksége lenne. Az EU ezért 5-6 millió tonna repcemag importjára szorul. Ráadásul még a 2018-as európai vetés sem volt túl jó. Ez pedig a repceolaj és a dara iránti igényt is felpörgette. Hiába indította be az EU az USA-szója vásárlását, legalább 5 millió tonna hiány lesz a tavalyi 95 millió behozott mennyiséghez képest. A szójahiányt pedig valamivel ki kell váltani, emiatt indult meg a repce piaca.