Újabb intézkedéseket sürgetnek tej ügyben

A Visegrádi Országok találkozóján ismét mielőbbi lépéseket sürgettek a tejválság megfékezése érdekében. Viszont ezúttal nem csak a tejtermelők, de a sertéstartók mellett is felszólaltak a résztvevők.

A Visegrádi Országok (V4) többek között szorgalmaztak egy újabb, legalább egymilliárd eurós, a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli forrásból biztosított pénzügyi csomag kidolgozását a tejtermelők és sertéstartók megsegítése érdekében. A V4-ek agrárkamaráinak vezetői felszólították az Európai Bizottságot arra is, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az orosz embargó feloldása érdekében.

A V4-ek szerint a tejtermelők és a sertéstenyésztők helyzete továbbra is rendkívül nehéz, a piaci krízis enyhülésének alig, vagy egyáltalán nem mutatkoznak jelei. A sertéshúsárak - az utóbbi időben tapasztalt kismértékű emelkedés ellenére - továbbra is jelentősen elmaradnak a tavalyitól. Az előrejelzések alapján az uniós tejtermelés gyors bővülése, az orosz embargó, illetve a kínai piac szűkülése miatt a tej termelői ára továbbra is alacsony marad.

Továbbra sem enyhül a tejtermelőket sújtó válság

Emellett a Visegrádi Országok helyzetét tovább nehezíti a tej- és a tejtermékek tömeges beáramlása Nyugat-Európából Közép- és Kelet-Európába, ami az árak intenzívebb csökkenését idézi elő. Az agrárkamarák úgy vélik: annak ellenére, hogy a tej- és a sertéspiacon tapasztalható problémákért jórészt az európai politika felelős, az Európai Unió nem talált megoldást a helyzet rendezésére, és ez a közép- és kelet-európai uniós tagállamok termelőit sújtja leginkább.

A tanácskozás résztvevői javasolják az intervenciós árak emelését a sovány tejpor esetében 10, a vajnál pedig 25 százalékkal. A kamarák képviselői szerint indokolt lenne a termeléstől függő önkéntes támogatási keret küszöbértékének növelése, legalább a KAP I. pillérnél, illetve a tejtermékek és sertéshús exportjának ösztönzése az export-visszatérítések bevezetésével.

A Visegrádi Országok agrárkamarái szorgalmazzák egy közös uniós szabályozási keret kidolgozását is az élelmiszerellátási láncban tapasztalható tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kezelésére. Úgy látják ugyanis, hogy a kiskereskedők hajlamosak visszaélni jelentős piaci erejükkel, és előnyben részesítik az anyaországból származó árukat, ezzel sokszor kiszorítva a helyi termékeket.

Forrás: MTI