Upsz! az EU legmagasabb napraforgótermése várható Magyarországon

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb európai termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában nyugaton és keleten is csapadékhiány van, így a nyári szántóföldi kultúrák terméshozam becslései tovább módosultak lefelé.

A legfrissebb műholdas méréseken alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban Franciaországban és a Fekete-tenger térségében sem. Az augusztusi csapadék eloszlása nagyon egyenetlen volt, jelentős többleteket, valamint nagy hiányokat tapasztalhattunk a sokéves átlaghoz képest - olvastuk a met.hu-n.

Az augusztus 1. és szeptember 5. közötti időszakban Európa nagy területét érintette a mezőgazdaság szempontjából kedvezőtlen időjárás: a Fekete-tenger térségében aszály, nyugaton csapadékhiány fordult elő. A kontinens középső sávjában mutatkozó csapadéktöbblet viszont igen kedvező hatással van a kapásnövényekre.

A kontinens nagyobb részén az átlagot kissé meghaladó (0,5 - 2,0 Celsius fok) hőmérséklet jellemezte ezt az időszakot, nagyobb eltérés (2 – 4 Celsius fok) Franciaország északi részén, a Benelux államokban és Németországban fordult elő. Átlag alatti hőmérséklet Oroszország európai területén fordult elő.

Az átlagosnál csapadékosabb idő jellemezte a Pireneusi-félsziget északnyugati részét és a Brit-szigeteket, valamint Olaszország középső vidékeitől Ausztrián, Csehországon át egészen Lengyelország északkeleti részéig terjedő sávot, illetve a Balkán-félsziget nyugati felét. A szokásosnál 50-80, helyenként 140%-kal is több csapadék hullott ezeken a területeken sokfelé heves viharokkal és jégesővel kísérve. Ezzel szemben jelentős csapadékhiány alakult ki a Pireneusi-félsziget döntő részén, Franciaország északi területén, Skandináviában, Oroszország európai vidékein. Ukrajnában, Románia és Bulgária keleti részén pedig folytatódott és fokozódott az aszály.

A nyárra visszatekintve szinte egész Európában melegebb volt az átlagosnál, mintegy 1-2 Celsius fokkal. Főleg a Fekete-tenger térségében és attól északra, valamint Dél- és Nyugat-Európában fordult elő az átlagosnál nagyobb számban hőségnap. A legmagasabb hőmérséklet a Pireneusi-félszigeten, Franciaországban, valamint Oroszországban a Fekete- és a Kaszpi-tenger között helyenként a 40 fokot is meghaladta.
Az átlagosnál kevesebb csapadék hullott a kontinens délnyugati és délkeleti részein, Pireneusi-félsziget déli részén az egész nyár összcsapadéka a 10 mm-t sem érte el. Európa középső területén és északnyugati szélén azonban több eső esett az átlagosnál.

Franciaországban augusztusban már érkezett csapadék, de a korábbi csapadékhiány nem pótlódott. A nyári kultúrák állapota között nagy különbségek vannak, mert a csapadék tavasz óta döntően záporos formában hullott, mely hol itt, hol ott adott számottevő mennyiséget. Összességében a szántóföldi kultúrák nincsenek jó állapotban, a terméshozamok a 2019-es és 2018-as szintek körül vannak. Így ez már a harmadik egymást követő év, amikor az erősen csapadékhiányos évjárat alacsony terméshozamokat okoz. Az őszi káposztarepce vetése késik, késett a száraz talaj miatt, a vetésterület az előző két év szintjén várható.

Németországban is ez a harmadik egymást követő csapadékhiányos nyár az ország döntő részén. A kukorica várható terméshozamai csökkentek az előző havi elemzéshez képest, de még mindig jobbak, mint a tavalyi kiábrándító szintek voltak. A repce vetésére elegendő csapadék érkezett, azzal egyelőre nincsen gond. Jelenleg az őszi búza vetése zajlik.

Lengyelországban a vizsgált időszakban megfelelő volt a talajnedvesség, a szemképződés időszakában tehát közel optimális nedvességi körülmények uralkodtak. Kivétel ez alól az ország északnyugati része, ahol elmaradt a csapadékösszeg az átlagostól. A burgonya és a kukorica terméskilátásai az átlagos és a jó szintek között alakulnak. Előbbi növény betakarítása zajlik, jó terméseredményekkel. A cukorrépa várható hozama az öt éves átlag alatt van. A repce vetése jórészt megtörtént az optimális időben, jelenleg az őszi búzára a talaj-előkészítés zajlik.

Olaszországban kedvezően alakultak a csapadékviszonyok, a nyári növények terméskilátásai továbbra is az öt éves átlag fölött alakulnak.

Romániában folytatódott a csapadékeloszlásbeli különbség az országon belül: keleten maradt a száraz időjárás, míg nyugaton valamennyi eső augusztusban és szeptember elején is esett. Mivel a fő termőterületek délen és keleten helyezkednek el, a terméskilátások tovább romlottak.

Ukrajnában júliustól csapadékhiány halmozódott föl, a fő termőterületeken (az ország középső részein) az átlagos csapadéknak csak fele hullott le. Ezt főleg a kukorica sínylette meg, a terméskilátások tovább romlottak. Napraforgót főleg a délebbi országrészben termelnek, arrafelé nem annyira súlyos az aszály, így ez a növény kevésbé néz ki rosszul.

Oroszország európai területének déli részén, a fő kukorica termőterületen ebben az időszakban is kevesebb csapadék hullott az átlagosnál. A virágzás után tehát a szemfejlődés időszakában sem kapta meg a növény a szükséges esőt. Ráadásul a nagy meleg a fenológiai fázisokat is lerövidítette, így a kukorica terméskilátásai nem jók. A tavaszi kalászosok termőterületén azonban kedvező volt az időjárás, azokból jó lett a termés.

A JRC által készített termésbecslésekben az augusztusi számításokhoz képest tovább csökkentek a terméskilátások EU szinten a nyári növényekre. Ez elsősorban a Romániában, Bulgáriában és Görögországban bekövetkezett aszályos időjárás következménye, de Nyugat-Európában is romlottak a kilátások a csapadékszegény idő miatt. Magyarországra viszont az EU legmagasabb napraforgótermését prognosztizálják.