Véget ért az országos fajtakísérlet, megvannak a legjobb kukoricák

Összesen 46 kukoricahibrid teljesítményét vizsgálták 2023-ban a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kukorica posztregisztrációs fajtakísérletében. A tizenhetedik alkalommal szervezett fajtakísérlet az ország 8 eltérő termesztési adottságú pontján zajlott. Összegyűjtöttük, melyik fajták szerepeltek a legjobban az egyes éréscsoportokban.

A 2023-as kukorica fajtakísérletben tizenegy fajtatulajdonostól összesen 46 – a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó – hibridet vizsgáltak - írták. A hibrideket a vetést megelőzően az eddigi gyakorlat szerint kódolták, így a kísérlet kivitelezői és értékelői teljes mértékben függetleníteni tudták magukat minden olyan körülménytől, amely akaratlanul is befolyásolhatta volna őket munkájukban. A kísérletek szakmai felügyeletét a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosította. A testület 8 tagból áll, a tagokat az alapító társadalmi szervezetek delegálják három évre. A Tanács feladata a posztregisztrációs kísérletek finanszírozási hátterének és metodikájának kialakítása, valamint a szakmai felügyeletének biztosítása.

A helyszínek és a befolyásoló körülmények

2023-ban 8 helyszínen 9 kísérletet állítottak be: Bóly, Gyulatanya (öntözött), Hajdúböszörmény, Iregszemcse, Murony, Püski (öntözött és öntözetlen), Szeged és Szombathely. Ezúttal a fajtatulajdonosok által biztosított két helyszínnel bővült a kísérlet: Szeged (Limagrain) és Murony (KWS) kapcsolódott be. A szervezők a kísérleti helyszíneket évről-évre bővítik, hogy az ország minden régiójából érkezzenek adatok a vizsgálatba.

Az összes helyszín adatainak kiértékelését a Vetőmag Szövetség végezte. A kísérleti helyek közül a szegedi kísérletet az előző évhez hasonló súlyos aszály károsította, míg Püskiben a folyamatos esőzések miatt november közepére csúszott a betakarítás, amely a terméseredményeken is meglátszik. A megelőző évhez hasonlóan Püskiben és Gyulatanyán volt öntözött a kísérlet, azonban Püskiben – az ország északnyugati régiójában tavaly tapasztalt csapadékos időjárás miatt – ennek a hatása nem volt számottevő. 

A dobogósok éréscsoportonként

• A kukorica “igen korai fajták (FAO 240-299)” közül a P8834 hozta a legtöbb szemtermést, hektáronként 11,88 tonnás eredménnyel, második a Zille lett 9,37-es, harmadik pedig az Ida MGT 9,28-as mért adattal.
• A korai fajták (FAO 300-399) közül a P9944 lett az első 14,10 t/ha eredménnyel, őt követte a P9415 fajta a 13,32-es, majd a DKC4433 a maga 13,30-as eredményével.
• A középérésű fajták (FAO 400-499) közül a legjobb szemtermés eredményt a DKC4897-es érte el 13,65 t/ha értékkel, második a DKC5092 lett 13,52, harmadik pedig a DKC5206 13,51 t/ha eredménnyel.
• A késői fajták (FAO 500- ) királya a P0710 lett hektáronkénti 14,43 tonnával, a második a P0450 lett 14,16, a harmadik pedig a DKC5810 lett 14,15 tonnás eredménnyel.

A kísérlet részletes eredményeiről készült kiadvány itt érhető el.