Végre elkészült az új útmutató a méhelhullások kivizsgálására

Elkészítette a Nébih a méhelhullások hatósági kivizsgálásnak rendjét. Az elmúlt évek méhpusztulásaihoz kapcsolódó események miatt időszerűvé vált a vélhetően növényvédelmi tevékenység következményeként történt méhmérgezések kivizsgálására alkotott, 2012-es eljárásrend átdolgozása és kiterjesztése. Az eljárásrend több hónapos egyeztető munka eredményeként az OMME elnökség ajánlásaival, a 2019-es, szennyezett állatgyógyászati szerekkel kapcsolatos esetek tapasztalataival is kiegészült.

Az útmutató leírja, hogy a méhelhullás eseteit vizsgáló bizottság járási hivatal hatósági állatorvosából, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből áll. A bizottságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb a méhész bejelentéstől számított 24 órán belül fel kell állnia és hatósági ellenőrzés keretében helyszíni szemlét kell tartania a méhelhullás helyszínén illetve a feltételezhetően méhelhullást okozó növényvédő szerrel kezelt területeken. A helyszíni szemlét abban az esetben is le kell folytatni, amennyiben a bejelentő méhész a tevékenység megkezdésére illetve a méhek szállítására, vándoroltatására vonatkozó bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget - írta a Nébih.

Így történik a szemle a méhelhullások helyszínén

A méhelhullás helyszínén folytatott szemle során a hatósági állatorvos a Bizottság tagjainak közreműködésével jegyzőkönyvet vesz fel. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvet egyedi azonosítás céljából futósorszámmal (ME/megyekód/járáskód/sorszám/évszám) kell ellátni. Amennyiben a hatósági állatorvos megállapítja, úgy szükséges annak jegyzőkönyvben történő rögzítése, hogy a méhelhullás oka feltételezhetően növényvédőszer-használattal összefüggő mérgezésre, állatgyógyászati termék használatával összefüggő mérgezésre vagy szándékos mérgezésre vezethető vissza.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell továbbá

• a méhelhullás helyszínének és körülményeinek leírását,
• az elhullások észlelésének időpontját,
• az időjárási viszonyokat (pl. volt-e nagy esőzés, lehűlés stb.),
• az érintett méhcsaládok számát,
• a Bizottság tagjait,
• a jelenlévők adatait, nyilatkozatait (különösen, hogy a méhész regisztrált-e, bejelentette-e magát a jegyzőnél, az elhullást mikor észlelte, mikor jelentette, milyen vegyszeres állategészségügyi kezeléseket végzett a közelmúltban).

Kötelező fényképek és méhminták

A mintavétel helyszínéről fényképet kell készíteni a helyszínen található tereptárgyakkal, valamint rögzíteni kell a GPS koordinátákat WGS84 (fok.tizedfok) formátumban, ha ismert, a helyrajzi számot is. A helyszíni szemlén készült fényképeknek az ellenőrzéssel való azonosíthatóságát biztosítani kell. Továbbá a jegyzőkönyvben a fényképfelvétel készítésének a tényét rögzíteni szükséges, a fényképek esetleges azonosíthatóságát szolgáló adatok feltüntetésével együtt. A méhegészségügyi felelős a helyszíni szemle során a hatósági állatorvos jelenlétében minden esetben méhészetenként 2 darab átlagmintát vesz az elhullott méhekből. Amennyiben a mintaadó kéri, a méh tetemekből ellenmintát kell átadni a mintaadónak.

Méhészetenként az alábbi átlagminták gyűjtése szükséges:

• Méhegészségügyi vizsgálatra legalább 300-500 db (30-50 gramm) méh egyed
• A szermaradék analitikai vizsgálatra minimum 300 gramm méh mintát kell venni.

A 26 oldalas útmutató ezen a hivatkozáson tölthető le: Eljárásrend a méhelhullások kivizsgálására.