Veszélyben a 2017-es mézexport

Nagy károkat okozott az idei tél a méhészek számára. Legutóbb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei méhészek jelezték, sokaknak lehet veszteséges az idei szezon. Főleg azok a gazdálkodók vannak veszélyben, akiknél nagyfokú volt a méhpusztulás. A hazai mézellátás azonban továbbra sincsen veszélyben.

A megyei méh­családok nagy részét megviselte a hideg tél, áprilisig az állomány közel negyven százaléka pusztult el, ehhez jött hozzá még az ázsiai méhatka terjesztette vírus, mely szintén szaporán szedte „áldozatait”. Ettől függetlenül a hazai méhellátás biztosított, a kereskedők feltöltötték a raktárakat, de úgy néz ki, exportra kevesebb jut majd az idén.

– Repceméz csak minimális mennyiségben áll majd rendelkezésre, hiszen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagyon kevés repce termett az idén. Az akácosaink szerencsésebbek voltak, őket nem érintette olyan mértékben a fagy, mint a Borsod megyei akácfákat – összegzett Hok József, a Nyíregyházi Méhészek Egyesületének elnöke, aki a felvásárlási árakról elmondta: május végén a hordós akácméz ára 1200 forintról indult, azóta ez csökkent, mivel megteltek a raktárak, most áll a kereskedés. A napraforgó- és a vegyesméz kilónkénti ára jelenleg 600 és 650 forint közt van, ez megegyezik a tavalyival. – Egy termelő méhcsalád repcemézből 3–5, akácból 15–25, míg napraforgómézből szintén 15–20 kilogrammot tudott pergetni – tette hozzá Hok József, aki szerint a méhészek a magyar fogyasztói igényeket (a fajtamézek közül a repcét kivéve) ki tudják elégíteni.

A nagymértékű méhpusztulás miatt idén nem sok mézet fogunk exportálni

A nyíregyházi méhész úgy vélekedett lapunknak, hogy azok, akiket nem érintett túl nagy mértékben a méhpusztulás és őszre stabilizálni tudják a termelő méhállományt, gyenge pozitív szezont tudnak zárni. Ahol nagyfokú volt a pusztulás, ott nullszaldó körül zárhatnak a termelők. Átlagosan a Magyarországon megtermelt méz 65–70 százalékát szokták exportálni, főként Német-, Olasz- és Franciaországba. Az átlagos magyar mézfogyasztás évente 70–80 dekagramm – tette hozzá a méhész.

Egyébként a Magyarországon előállított mézek közül világszerte a legismertebb és legkeresettebb az akácméz. A magyar akácméz azért vívhatta ki ezt az elismerést, mert itt volt eddig egész Európában a legkiterjedtebb akácfaállomány. Míg hazájában (Észak-Amerika) ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot. Legnagyobb akácosok a Nyírségben, a Bakonyban és Mezőföldön vannak. Az akácméz színe kristálytiszta, egészen enyhén sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatú. Az akácméz illata akácvirág-illatú. Mellékíz nélküli aromája teszi egyedivé, íze a legtöbb méznél édesebb, míg savtartalma a legtöbb méznél alacsonyabb. Gyümölcscukorban igen gazdag, így lassan ikrásodik, akár 1-2 évig is megőrzi állagát. Az akácméz hatásai: az akácméz robinint és akacint tartalmaz, ezért jó általános fertőtlenítő hatása van, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású. Gyomorsavtúltengés esetén hatásos lehet. A akácmézben lévő gyümölcscukornak májregeneráló hatása van. Nem közömbös a sportolásnál tapasztalt izomlazító képessége sem.

Forrás: szon.hu