Veszélyben a magyar tölgyerdők: rendkívüli felmérést végez a NAIK a terjeszkedő fakárosítóról

Veszélyezteti az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt nagy jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt inváziós károsító, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata). A tömeges elszaporodás okozta kár nagyságrendjének felmérése és a védekezés módszerének meghatározása érdekében az Agrárminisztérium közreműködésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya rendkívüli felmérést végez az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írta meg, hogy hazai tölgyerdeink ellenségei sorába egy új, Magyarország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata) is belépett. A tölgycsipkéspoloska eredetileg az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában nem tartják jelentős „kártevő” fajnak. Valószínűleg azért, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amik szabályozni tudják a populációit.

Így jött Európába a tölgycsipkéspoloska

Európában először 2000-ben, Észak-Olaszországban észlelték, ahová valószínűleg élő növényanyaggal került be. 2002-ben Svájcban is megtalálták néhány egyedét, aztán ugyanebben az évben Törökországban már nagyobb létszámban észlelték. Valószínűsíthető, hogy a törökországi góc szolgált a későbbi európai terjeszkedés forrásaként. Nagyjából 10 év szünet után kezdett egyre jobban terjedni északi, északnyugat irányban. 2012-ben és 2013-ban Közép- és Kelet-Európa több országában (így Magyarországon is) megtalálták. Hazánkban először 2013-ban, a Szarvasi Arborétumban találták meg a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, akik a kezdetektől nyomon követik terjedését, illetve vizsgálják életmódját és a tölgyekre gyakorolt hatásait. Mára 3 északnyugati megyénk (Veszprém, Vas, Győr-Sopron-Moson) kivételével mindenütt igazolt a megtelepedése, az ország délkeleti, déli, keleti területein néhol tömegesen előfordul. Korábban itt írtunk arról, hogy a csertölgy is áldozata a gombáknak és a betegségeknek.

A legtöbb eurázsiai tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának

Ez azt jelenti, hogy Európa-szerte mintegy 30 millió hektár tölgyes kínálhat számára megfelelő eleséget. A Magyarországon honos tölgyek mindegyike (beleértve a csertölgyet is) alkalmas tápnövénye. Tehát mintegy 600 ezer hektár olyan erdőnk van, amire a csipkéspoloska veszélyt jelenthet. Hazai vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az átlagos telek nem okoznak jelentős elhullást a telelő populációkban, ezért az országon belül az időjárási viszonyok nem fogják korlátozni a rovar további terjedését. A tölgycsipkéspoloska tényleges jelentőségének felméréséhez, illetve a szükséges védekezés meghatározásához alapvetően fontos információ az általa elözönlött erdőterület nagyságának ismerete. Ilyen jellegű információkat a saját területüket jól ismerő helyi szakemberektől várnak Ezért az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet felkérte az érintett erdőgazdálkodókat, hogy közvetlenül, vagy az erdészeti szakirányítóikon keresztül jelezzék nekik, ha az erdeikben a bemutatott károsítóval vagy annak kártételével találkoztak.