Veszettség okozta halálozás nem fordul elő 2030 után

2030-ig számolná fel a veszettség okozta halálozást a Földön minden idők legjelentősebb veszettségellenes kezdeményezése, amellyel több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állt elő a veszettség elleni világnapon.

Veszettség miatt a világon évente 59 ezer ember hal meg, főleg olyan ázsiai és afrikai országokban, amelyekben kifejezetten sok a kóbor kutya. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint a halálesetek 99 százalékát fertőzött kóbor kutyák okozzák, bár helyenként a betegség fő terjesztői a vadon élő állatok. Dél-Amerikában vannak olyan térségek, ahol például a denevérek a veszettség terjedésének előidézői. Az MTI információját az Index weboldala közölte.

A kampányban az ENSZ, a FAO és a WHO mellett részt vesz az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és a Globális Szövetség a Veszettség Ellen (GARC) nevű civil szervezet is. A globális programot Rómában jelentették be, és az intézkedések keretein belül kiterjesztik a kóbor kutyák immunizációját, javítják az orvosi ellátáshoz és a védőoltáshoz való hozzáférést, továbbá a lakosság és az orvosok körében felvilágosító kampányokat szerveznek.

2030-ra el lehet és el is kell érni, hogy senki se haljon meg veszettségben

– közölték a kezdeményező szervezetek, akik szerint már ma sem lenne szabad emberi áldozatot követelnie a megelőzhető és időben észrevéve még gyógyítható betegségnek. A résztvevők szerint a kóbor kutyák legalább 70 százalékának beoltásával a kór terjedését meg lehetne állítani az állatok között és a kutyákról emberre terjedése is visszaszorulna.

Veszettség miatt a világon évente 59 ezer ember hal meg, főleg olyan ázsiai és afrikai országokban, amelyekben kifejezetten sok a kóbor kutya.

Sokak számára meglepő lehet, de a veszettség a világ több pontján a mai napig komoly problémát jelent. Védőoltással és a harapás után néhány órával kapott kezeléssel megelőzhető, de ha az áldozat már elkapta, a halálozási arány a 100 százalékhoz közelít, ezzel lényegében halálosabbnak mondható még az ebolánál is. A FAO adatai alapján ráadásul a veszettség évi 500 millió dollár kárt okoz a haszonállatokban, ezért mind emberi, mind állattenyésztési szempontból kiemelten fontos a védekezés.