Vetik a kukoricát – de mi lesz a gyomokkal?!

Nagyon jól haladnak a kukoricavetési munkálatok hazánkban – legalábbis az ország egyes területein biztosan. A vetést követően azonban (de még azt megelőzően is) gondolni kell a gyomok megjelenésére és fel kell készülni az ellenük történő védekezésre.

A kukorica leginkább a keléstől számított 4-5. héttől kezdve a 10-12. hétig viseli nehezen a gyomok jelenlétét az állományban. Ez az időszak mondható kritikusnak a kukorica gyomirtását illetően. Az állományban számtalan típusú gyom megfordulhat:

• magról kelő egyszikű,
• magról kelő kétszikű,
• évelő egyszikű és
• évelő kétszikű.

A károsító gyomok sokféleségének ’köszönhetően’ alaposan meg kell tervezni, hogy milyen gyomirtó szereket fogunk használni állományunkban.

De még mielőtt vegyszerekhez nyúlnánk…

…vizsgáljuk meg annak a lehetőségét, hogy vegyszerek nélkül hogyan tudjuk visszaszorítani a gyomok elszaporodását a kukoricaföldünkön:

• a szakszerűen megválasztott növényi sorrend pozitívan befolyásolhatja a gyomosodást kukoricásunkban, így ha ügyesen kombináljuk a kukorica előtti növényeket, csökkenthetjük a szükségességét a vegyszeres gyomirtásnak,
• vetésforgó rendszeres használatával is gyengíthetjük a gyomok megjelenését,
• Előfordulhat, hogy a vetőmagok közé a nem megfelelő betakarítás miatt gyomnövények magja keveredik, így bármennyire is óvatosak vagyunk, a kijuttatott kukoricával a gyomnövények magja is a talajba juthat. Ezért fontos a megbízható forrásból származó vetőmag alkalmazása!
• megfelelő talajműveléssel is megfoghatjuk a gyomokat,
• mechanikai gyomirtást is használhatunk, függően a gyomok mennyiségétől,
• a helyes vetésidő megválasztásával megspórolhatjuk a vegyszeres gyomirtást!

Ha minden kötél szakad…

Amennyiben a fent említett dolgok betartása sem segít és a gyomok szemmel láthatóan megvetették gyökerüket területünkön, nincs más választásunk, kemikáliákhoz kell nyúlnunk.

Csak akkor végezzünk vegyszeres gyomirtást, ha más módon nem tudjuk megfékezni a gyomosodást

A vegyszeres védekezést a vegyszer kijuttatásának idejét tekintve három csoportba sorolhatjuk:

Presowing kezelés: a presowing gyomirtás lényege, hogy még vetés előtt juttatjuk ki a gyomirtó szert, amely a talajban fogja kifejteni hatását, a csírázó gyomokat semmisíti meg.

Mikre kell odafigyelni presowing kezelés alkalmazásakor?

• a vegyszert vetés előtt legkésőbb 4-6 nappal ki kell juttatni a termőföldre, későbbi kijuttatás esetén akár a kukoricamagok csírázását is akadályozhatja,
• a kezelendő területen a talaj legyen kellőképpen aprómorzsás, jól elmunkált. Amennyiben rögös a talaj, a rögökben lévő gyomnövénymagok csírázását nem fogja gátolni a vegyszer, így nem lesz 100 százalékos a védelem,
• mivel ezek általában illékony vegyszerek, így a kijuttatást követően fél órán belül 6-8 cm-re be kell dolgozni a talajba, különben a vegyszer nem fog használni,
• savanyú és magas nedvességtartalmú talajokon nem fogja tudni megfelelően kifejteni a hatását.

Preemergens gyomirtás: a preemergens vegyszeres kezelés lényege abban rejlik, hogy a már elvetett területen alkalmazzuk, de akkor, amikor még a kukoricánk nem csírázott ki. A szert a talaj felszínére juttatjuk ki, de mivel ekkor a kukorica már a talajban van, nem tudjuk manuálisan a talajba keverni a szert, így a preemergens kezelések esetén a legfontosabb, hogy 2 héten belül legalább 20 mm csapadék jusson a talajra, amely a hatóanyagot a talajba mossa. Van néhány kivételes hatóanyag, amely akár 3-4 hétig is képes megvárni a csapadékot, ezek előnye az is, hogy a már kikelt gyomokat is elpusztítja.

Posztemergens gyomirtás: a posztemergens gyomirtást rendszerint akkor használjuk, ha a presowing és a preemergens kezelések nem használtak a gyomok ellen. Posztemergens kezelést alkalmazhatunk a kukorica:

• szögcsíra állapotától 2-3 leveles állapotáig – korai poszt,
• 3-5 leveles állapotáig – klasszikus poszt,
• 5-7 leveles állapotáig – kései poszt.

Posztemergens gyomirtás esetén nagyon fontos, hogy biztosak legyünk abban, milyen gyomok vannak a kukoricásunkban és célzottan próbáljuk irtani azokat a számukra megfelelő vegyszerrel. Magról kelő gyomnövények leginkább érzékenyek a vegyszerekre:

• egyszikűek – 2-3 leveles állapot,
• kétszikűek – 2-4 leveles állapot.