Zéró export – romokban a magyar libamáj biznisz

A magyar kacsa- és libamájjal foglalkozók óriási bajba kerültek, a madárinfluenza miatt. Ugyanis szinte teljesen leállt az export, ami a bevételük jelentős részéért felelős. A Távol-Keletre lényegében megszűnt az export és az unión belüli szállítások is akadoznak. Most érezni igazán, hogy az influenza miatt a magyar kacsa- és libaállomány szinte teljes egészét le kellett vágni.

A magyar hízott libamájexport igen ingatag lábakon áll, ugyanis elsősorban exportra van berendezkedve. Az előállított termék 85-90 százaléka külföldre kerül, elsősorban Hongkong, Dél-Korea, Belgium, Franciaország és Japán vásárolja fel azt.

A madárinfluenza járvány azonban alaposan keresztbe tett az exportunknak – lényegében a teljes ágazat a padlóra került -, ugyanis a Távol-Keletre már egyáltalán nem tudunk mit szállítani. Sőt, a szállítmányok majd csak akkor indulhatnak ismét újra, ha eltelik a 3 hónapos mentességi időszak.

Nem tudunk liba és kacsamájat exportálni jelenleg, melynek oka, hogy nincs mit exportálni a madárinfluenza miatt

Az unióba kicsit egyszerűbb mindez: a közösségen belül ugyanis csak a közvetlenül érintett területekről, a védő- és megfigyelési körzetekből nem lehet kiszállítani termékeket. Ez addig volt szerencsés, amíg csak néhány helyen volt jelen a vírus. Amióta azonban komplett Bács-Kiskun megyéből kiirtották a víziszárnyasokat, gyakorlatilag nincs mit értékesítenünk már az unióba sem.

Pedig hazánk piacvezető a libamáj-előállításban. Az előzetes tervek szerint idén csak Nyugat-Európába 1400 tonna libamájat exportálhattunk volna, ha nem szól közbe a vírus. Ebből összesen 8-9 milliárd forintos bevételre tettek volna szert a termelők. Ezt most újra kell számolniuk és nem lesz meglepetés, hogy ennek csak töredékét fogják bevételként elkönyvelni.

Az agrarszektor.hu információi szerint kacsamájból évente 2000 tonna hagyja el az országot és körülbelül 3-3,5 milliárd forintos bevételt termel. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem halmozunk fel készleteket, felkészülve ilyen eshetőségekre. A válasz egyszerű: a máj nem tartható el sokáig, kizárólag konzerv formájában, ami viszont már közel sem jelent akkora bevételt, mint a hízott libamáj. Csupán pár darab cég foglalkozik liba és kacsamáj konzervek előállításával, de ez csak elenyésző, 50-100 tonnát tesz ki a bő 3000 tonnás össztermékből.

Hogy mikorra várható a helyzet javulása? Ezt pontosan még nehéz megmondani. Szakértők viszont azt mondják, hogy a járvány megszűnésétől számítva (optimális esetben, ha minden szaporítóanyag a rendelkezésre áll) pecsenyekacsa előállításához 7 hét, hízott kacsához és libához 3-3,5 hónap, míg húsliba előállításához 100 napos időszak szükséges.