A cseresznye és a körte területének fele öntözhető

Gyümölcsösültetvény-összeírást végzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018. első negyedévében. A felmérés az alma, bodza, cseresznye, dió, kajszi, körte, meggy, őszibarack, szilva ültetvényekre terjedt ki, mi most az gyümölcsösök öntözése kapcsán néztük meg jobban a statisztikákat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendeleténekmegfelelően gyümölcsösültetvény-összeírást hajtott végre 2018. február 14. és április 16. között. A felmérés az alma, bodza, cseresznye, dió, kajszi, körte, meggy, őszibarack, szilva ültetvényeket vizsgálta. A 9 faj esetében a 2017-ben benyújtott területalapú támogatási kérelem alapján legalább 2500 m2 területnagyságot elérő gyümölcsösök mindegyikéről készül kérdőív. A cseresznye- és körteültetvények majdnem fele öntözhető. A meggy területének 37 százaléka öntözhető, a gazdálkodók ennek a kapacitásnak 2017 során a felét sem használták ki. A legkevésbé a bodza- és dióültetvények esetében van megoldva a vízpótlás, az öntözhető területek aránya ezeknél a gyümölcsfajoknál 24, illetve 22 százalékos. Az öntözhető területek aránya Zala megyében a legmagasabb, ahol a gyümölcsösültetvény-területek több mint kétharmada öntözhető.

Új tanulmányt készített az öntözésről az AKI

Korábban itt számoltunk be arról, hogy az öntözés fejlesztéséről készített vadonatúj, 180 oldalas tanulmányt az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A kutatók a növények vízigényét, a talajadottságokat és a vízkészleteket vették számba, majd számszerűsítették, hogy az elméletileg öntözésbe vonható területeken mennyibe kerülne a beruházás. A zöldségtermesztők nagyot nyerhetnek azzal, ha beruháznak az öntözés fejlesztésébe. A tanulmány készítői minden fontos kultúrában figyelembe vették, hogy mekkora területe öntözött jelenleg és mekkora lenne öntözésbe vonható. Ezek alapján az árukukoricából is 500 ezer hektáron lehetne megvalósítani a mesterséges vízutánpótlást. A szójatermő területeken azonban az öntözött rész mindössze 8,5 ezer hektárral bővíthető. A teljes szántóterületet nézve elméletben 1 millió hektárig lehetne emelni az öntözött területet, míg a zöldségféléknél bő 18 ezer hektárról, a gyümölcsösöknél pedig mintegy 57 ezer hektárról van szó.

Csak részben lehet felhasználni a rendelkezésre álló vizeket

A mezőgazdasági termelés szempontjából az öntözés fejlesztésének feltétele, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. Habár az ökonómiai szempontok alapján összesen közel 1 millió hektárt lehetne öntözésbe vonni, a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek csak részben képesek fedezni a mezőgazdaság vízigényét. Az AKI adatai szerint a becsült vízkészletek 382 ezer hektár öntözésére biztosítanak reális lehetőséget. A tanulmányt ide kattintva olvashatja el.