A kocák elhullása bármelyik sertéstelepen minimalizálható  

A MetaFarms, egy minnesotai székhelyű szoftver- és elemző cég legutóbbi jelentése szerint az amerikai sertéstelepeken a kocák elhullása 1%-kal nőtt 2022-hoz képest 2023-ban, és elérte az iparág történelmi csúcsát, a 15,3%-ot.

A MetaFarms csapata megjegyzi, hogy a tavalyi halálesetek közel egynegyedét (23%) méh- és végbélsüllyedés okozta. További 24% a felépítésnek/testállapotnak, 12% pedig az általános egészségügyi problémáknak tulajdonítható, de a legnagyobb kategória az egyéb/ismeretlen volt: 34%.

PRRS

A PRRS (reproduktív és légúti sertésszindróma) valószínűleg szerepet játszik az utolsó 3 kategóriába tartozó elhullásokban. A betegség nemcsak Észak-Amerikában okozott magas halálozási arányt az elmúlt néhány évben, de a PRRSv-t túlélők legyengítették az immunrendszert, és könnyebben elhalnak másodlagos fertőzések, például tüdőgyulladás következtében.

Kanadai kocák elhullása

Kanadában más a helyzet. Egy nemrégiben megjelent cikkben a Saskatchewani Egyetem Prairie Swine Centre, a Kanadai Sertésfejlesztési Központ és a Centre de dévelopement du porc du Québec csapata 104 kanadai sertéstelepen végzett felmérés eredményeit és egyéb elemzéseket ismertette. Az eredmények azt mutatják, hogy az átlagos éves kocák elhullása Kanadában jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban, csaknem kétharmaddal kevesebb, 5,7%.

Magasabb kocapusztulás a csoportosan elhelyezett vemhes kocáknál

Kanadában magasabb az átlagos kocák mortalitása a csoportokban elhelyezett vemhes kocáknál, és a felmérést végző tudósok azt feltételezik, hogy ennek oka lehet az agresszív interakciók megnövekedett száma, amelyek sérülést okoznak az ilyen típusú tartásban. Megjegyzik, hogy ahogy a termelők egyre tapasztaltabbak lesznek a csoportos vemhesség terén (és a genetika is alkalmazkodik), egyre kevesebb kocapusztulás következik be.

Azonban a nagyobb állományméretek is szerepet játszanak. „A gazdaság mérete és a halálozási arány közötti összefüggés általános megállapítás, de az okok nem tisztázottak” – állítják a tudósok. „Az egyik elmélet szerint a nagyobb gazdaságokban nagyobb létszámhiány tapasztalható, és korlátozott idő áll rendelkezésre a veszélyeztetett kocák azonosítására és kezelésére.”

Több képzés, jobb ellátás

Brad Eckberg, a MetaFarms üzleti elemzője erre a magyarázatra összpontosít egy nemrég írt cikkében . Hangsúlyozza, hogy a sertéstartás módja kulcsfontosságú a kocák elhullásának csökkentésében. A személyzetet megfelelően ki kell képezni a problémás állatok korai felismerésére.

Eckberg nemrég interjút készített egy amerikai gazdálkodóval, akinek nagyon alacsony a kocapusztulási aránya. Amellett, hogy a PRRS-t, a sertésjárványos hasmenést és a mycoplasmát távol tartja a farmtól, a gazda magas szintre képezi alkalmazottait. Ez biztosítja, hogy gondosan odafigyeljenek minden sertésre, minden nap, és kikényszeríti a fejlesztők megfelelő menedzselését is.

A genetikai vonalra való odafigyelés, az adatok elemzése és a vezetőség, a táplálkozási szakértő és az állatorvos közötti jó csapatmunka is fontos a művelet sikeréhez. Az ilyen gazdálkodási gyakorlatokba való befektetéssel és a rendkívül szigorú biológiai biztonság gyakorlásával ez a gazda bebizonyítja, hogy bármely egyesült államokbeli sertéstartó képes minimalizálni a kocák elhullását.

(Forrás: pigprogress.net)