A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben

Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Unió Parlamentje várhatóan módosítani fogja a GMO-k termesztése kapcsán létrejött jogszabályt. Tegnap, január 13-án pedig meg is szavazták, hogy az egyes EU-s tagállamok rendelkezhessenek egyénileg, hogyan viszonyulnak saját országukban a témakörhöz.

A GMO mentesség megőrzése a magyar alaptörvényben megfogalmazott célkitűzés. Így a törvényalkotók szerint hazánknak kiemelten fontos stratégiai érdeke biztosítottnak látszik a jövőben is azzal, hogy egyénileg hozhat szabályozásokat. A módosítás eredményeként egy tagállam kétféleképpen tilthatja vagy korlátozhatja a GMO-k termesztését.

1. Tegyük fel, hogy az adott tagállamon belül tiltott a gmo-termesztés. Azonban lehetőség van arra is, hogy ennek ellenére egy termesztő kérelmet nyújtson be, hogy az ő területére vagy területének egy részére ne legyen érvényes a tiltás. A kérelmet elbírálják, és az ez alapján született határozat-tervezetről a tagállam dönt végső soron. Azaz, hogy jóváhagyja-e, vagy megtiltja az adott gazdának is a gmo termesztést. VAGY
2. A tagállam az engedélyezést követően szabadon dönthetne a tiltásról vagy korlátozásról azzal, hogy jelzi a bizottság felé indokait. A tagállam mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a bizottságtól esetlegesen kapott észrevételeket.

Sokan, fogyasztók és termesztők egyaránt ellenzik a gmo-k termesztését.

A tagállamok több dologra is hivatkozhatnak indoklásukban:

• a földhasználattal kapcsolatos nemzeti politikájukra,
• a GMO-k más termékekben való előfordulásának elkerülésére,
• illetve agrárpolitikai célokra, valamint társadalmi és gazdasági indokokra is.

Ezáltal most már nem csak környezetvédelmi és egészségügyi indokokra való hivatkozással tudjuk megtiltani a GMO-k termesztését.

A mostanáig fennálló rendszer alapján rendkívül nehéz volt a moratórium meghozatala és fenntartása:

• Egyrészt igen költséges tudományos vizsgálatok szükségesek hozzá, melyhez a fajtatulajdonosok nem adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból.
• Másrészt pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), a GMO-król eddig mindig pozitívan állást foglaló tudományos tanácsadó testület véleménye alapján, a tilalom feloldására vonatkozó javaslatról a többi tagállam dönt. A bizottság moratóriumot eltörlő javaslata ellen szinte lehetetlen megszerezni a minősített többséget, bár ez Magyarországnak az elmúlt időszakban kétszer is sikerült.

Összegezve tehát, a most elfogadott jogszabály módosítás alapján egyszerűbb lesz a GMO-k termesztésének tiltása.

Forrás: FM Sajtóiroda