Magyar kutató részvételével jelent meg a tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerről

Kritikai szemlét közölt a génszerkesztés témájáról a közelmúltban egy nemzetközi szerzőgárda a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számon tartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli. A kutatócsoport magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

A klímaválság és a változó fogyasztói igények a termesztett növények alkalmazkodásának és javításának egyre innovatívabb eszközeit követelik annak érdekében, hogy folyamatosan és gyorsan lehessen új fajtákat kibocsátani - írta a Magyar Kutatási Hálózat. A génszerkesztés leghatékonyabb módszerét, a CRISPR/Cas rendszert növényeken éppen tíz éve alkalmazták először. A megoldás forradalmasította a növényi genom módosítását, a gének működésének tisztázását, és ennek révén új tulajdonságok és fajták gyorsított nemesítését.

Kihívások és akadályok

Habár a CRISPR/Cas rendszer a génszerkesztés hatékony eszköze, számos akadály és kihívás lassítja a további fejlesztést és az alkalmazásokat. A cikk áttekinti és elemzi azokat a nehézségeket, amelyek a szövettenyésztést, a génátvitelt, a növényregenerációt és a mutációk azonosítását övezik. A szerzők értékelik az újabb CRISPR/Cas rendszerek nyújtotta lehetőségeket, valamint olyan egyedi alkalmazásokat, mint a génszabályozás, a környezeti és biológiai stresszválasz javítása és egyes növények újra háziasítása.

A génszerkesztésről bővebben

A Közép-magyarországi Zöld Kör és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös kiadványt jelentetett meg “Az igazság átszerkesztése” néven, ezt az anyagot szemléztük korábban. A 8 oldalas dokumentum szerint a hatékony megoldásoknak kétirányúnak kell lenniük: egyrészt csökkenteniük kell a mezőgazdaság környezeti hatását, másrészt pedig reziliensebbé/rugalmasabbá kell tenniük az ágazatot az éghajlati hatásokkal szemben. A biotechnológiai cégek azt állítják, náluk van a válasz, méghozzá az új típusú génmódosított szervezetek (GMO-k) képében. A biotech ipar több mint két évtizede ígér varázsszert a termelési problémákra – a szárazsággal szemben ellenállóbb növényekkel, a műtrágyától kevésbé függő terménnyel és egyéb olyan technológiai megoldásokkal hiteget, amelyek azonban soha nem váltak valóra. Két évtized elmúltával sincs semmi jele annak, hogy ezek a technológiák forgalomba kerülnének – fogalmaztak.