A magyarok jövője is múlhat az öntözés döntéstámogató rendszer és a zöld szélfogók működésén

Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozás, a korábbiaknál magasabb hőmérsékletek, a csapadék mennyiségének csökkenése, a megnövekedett napsugárzás és a szárazság intenzitásának fokozódása nehezítette a gazdálkodást. Ezért dolgozott ki két megközelítést az Európai Bizottság a mezőgazdaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében. Egyik az öntözés döntéstámogató rendszere (Decision Support System for Irrigation: DSSI), amely információs támogatást nyújt a felhasználó számára, a másik pedig a zöld szélfogók (Green Windbreaks: GWB) programja, amely megvédi a táji területeket a vízveszteségtől, a talajeróziótól és a szélkároktól.

A témáról tartottak workshopot a Régiók és Városok Európai Hete programon (European Week of Regions and Cities) októberben Brüsszelben, amelyen a HelloVidék portál is részt vett, és írt róla riportot. A rendezvény Európa minden részéről összehozta a régiókat és városokat, azok politikai képviselőit, tisztviselőit, szakértőit és tudományos szakembereit. Bemutatták, hogyan lehet felhasználni az uniós forrásokat a polgárok mindennapi életének javítására. Idén kiemelt témaként kezelték a mezőgazdaság alkalmazkodási alternatíváit a megváltozott éghajlati viszonyokhoz. Az aszály intenzitása ugyanis 1990 óta fokozatosan nő. Ez pedig az elkövetkező években valószínűleg még jelentősebbé válik, ami komoly költségekkel és károkkal is jár.

Miután a szakemberek tudják, hogy az éghajlatváltozás hatásait valószínűleg nem lehet elkerülni, ezért válik minden korábbinál fontosabbá a megfelelő mérséklési és alkalmazkodási intézkedések végrehajtása. Ez a mezőgazdasági termelésre és a vidéki területek és régiók gazdaságára gyakorolt jelentős negatív hatás elkerülése érdekében is történik. Ebben segíthet a LIFE ViVaCCAdapt projekt, amelyben egy átfogó stratégiát dolgoztak ki a lehetséges megoldások érdekében.

Ezek a projekt konkrét céljai:

• az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai intézkedéscsomagjának meghatározása egy holisztikus megközelítés alkalmazásával, amely magában foglalja az együttműködést számos különféle ágazat szakértőivel, ideértve a mezőgazdaságot, az erdészetet, a hidrológiát, az idegenforgalmat és a várostervezést. A projekt figyelembe veszi a javasolt mezőgazdasági intézkedések által kiváltott lehetséges környezeti problémák szakértői értékelését;
• kísérleti döntéstámogató rendszer (DSS) létrehozása az öntözés és az ehhez kapcsolódó vízfogyasztás ésszerűsítése érdekében a Víz Keretirányelv követelményeinek megfelelően;
• bemutatóközpont a zöld szélfogók (GWB) telepítésének bemutatása érdekében, hogy jól láthatóvá váljon, hogy ezek milyen hatással vannak a talajminőség és a biológiai sokféleség fenntartására.

A brüsszeli workshopon ezeket a megközelítéseket mutatták be részletesebben.

Az öntözés döntéstámogató rendszere (Decision Support System for Irrigation: DSSI):

A rendszer javaslatot készít az öntözésre a növény és az öntözőrendszer típusa alapján, amihez több tényezőt vesz figyelembe: az időjárás előrejelzését, valamint a talaj vízvisszatartó tulajdonságait. Az adatokat csomagokba gyűjti, majd ezeket egy TDR talajnedvesség mérő szonda a kommunikációs egységen keresztül elküldi a központi szervernek. A gazda földterületén összegyűjtött adatok és az időjárás-előrejelzés adatai alapján a rendszer automatikusan kiszámítja az öntözéshez javasolt időt és a vízmennyiséget - mondta Patricija Štor, a szlovéniai ROD Ajdovščina Regionális Fejlesztési Ügynökség projekt-koordinátora.

A fák vagy cserjék, illetve ezek kombinációjának a mezőgazdasági vagy akár a városi területeken tervezett telepítése többféle céllal bír. A zöld szélfogók úgy működnek, mint általában az egy vagy több fajból ültetett fák és cserjék ültetvényei, amelyek megvédik a táji területeket a vízveszteségtől, a talajeróziótól és a szélkároktól. A szélsebesség csökkentésével így csökkenthető a mezőgazdasági területekből származó víz párolgása. Ezek az ültetvények a hó és a zaj ellen is védelmet nyújthatnak, megóvhatják az épületeket, egyfajta védőkerítésként működhetnek, miközben a kisebb vadon élő állatok menedékhelyeként szolgálhatnak. Továbbá védhetik az épületeket a túlzott hőveszteségtől, és esztétikai szerepet is betölthetnek – folytatta a szakember a zöld szélfogók (Green Windbreaks: GWB) stratégiai elképzelés kapcsán.

A zöld szélfogók

A szélfogók telepítésének legfontosabb célja tehát a földterületek megóvása a széleróziótól és a nyílt mezőgazdasági területekről származó víz párolgásának csökkentése. Ezek mezőgazdasági célú létesítése azonban nemcsak a talaj védelmét jelenti, hanem a mezőgazdasági termelés lehetséges növelését és javítását is. A szakemberek szerint egy sikeres szélvédelem mellett akár 30 százalékkal is növelhető az egyes mezőgazdasági növények hektárhozama. Szlovéniában a projekt kísérleti programja során egy 1500 négyzetméteres vizsgálati területre több mint ezer darab különböző fajta fát ültettek más és más telepítési módszerekkel annak érdekében, hogy meg tudják mutatni a gazdálkodóknak a zöld szélfogók gyakorlati hasznát és az általa elért eredményeket - írták.