Amit a gabonafutrinka elleni védekezésről tudni érdemes

A gabonafutrinka több néven is ismert, csócsárlónak, gabonafutónak, és vetési futrinkának is hívják. Nevéhez hűen tényleg futrinka. Teste ennek megfelelően alakult, ragadozó rágó szájszervének jellegzetessége, hogy rágóinak hegye alkalmas használatra, míg az éleit nem tudja használni. Levélzetet, egyéb növényi szövetet vágni, darabolni épp ezért nehézkesen, vagy egyáltalán nem tud. A gabonában a lárvák okoznak nagy gondokat.

Az Agrofil írta le, hogy a lárva hegyes, sarlószerűen görbült rágóival képtelen a levelek elvágására. Viszont a rágók hegyével jelentősen roncsolja az erek között elhelyezkedő, a fotoszintézisért és légzésért felelős levélszövetet. A lárva kizárólag ezzel a levélrésszel táplálkozik. Táplálkozása nyomán eleinte kisebb kerek foltokban, majd a levelek teljes felületén eltűnik a zöld növényi szövet, és csak a kifehéredett erek maradnak meg utána. A gabonafutrinkának évente egy nemzedéke fejlődik hazánkban, a szántóföldeken lárva alakban telel át. Kifejezetten fénykerülő faj. A lárvák napközben függőleges földalatti járataikban lapulnak és csak sötétben táplálkoznak. A kifejlett bogár a kalászokat rágja, de kártétele a lárvákéhoz képest elenyésző. A kifejlett bogarak a gabonaföldeken táplálkoznak és párosodnak, így a peterakás legnagyobb része is a gabonatarlókon történik.

A kifejlett károkozó egy nagyjából 15 mm nagyságú fekete színű bogár, amely Európában és a Közel-Keleten is elterjedt. Az imágó a talajban telel, majd károkozását tavasz végén, nyár elején kezdi meg az érésben lévő gabonaszemek rágásával. A kifejlett egyedek párzása augusztusban zajlik le. Ezután a talajban készített üregekbe teszik a nagyjából 4 mm-es, hosszúkás tojásaikat. A kikelő lárvák éjjel bújnak elő a földbe fúrt üregekből és a fiatal gabonafélék leveleit rágcsálják, amelyek ezért kócossá, gyűrötté válnak. A gabonafutrinka kártétele leginkább gabona monokultúra, illetve régebbi időkben az ugaroltatott területek, vagy a feltört gyepek után volt gyakoribb. A gabonaféléken kívül még a frissen telepített fűféléket, gyepeket, pázsitokat is károsíthatja. 

Védekezés a kártevő ellen

A gabonafutrinka lárvák képesek akár a teljes vetés elpusztítására. Vetésváltás nélküli termesztés esetén megjelenésükre és károsításukra a futóhomok talajok kivételével szinte bárhol lehet számítani. Mivel életciklusának jelentős részét a talajban tölti, talajfertőtlenítéssel, illetve megfelelő vetésforgóval lehet ellene védekezni. Ennek elmulasztása esetén csak a permetezés marad, melyet a lárva éjszakai életmódja miatt este kell elvégezni. Az inszekticides csávázó szerek akár 4-5 leveles állapotig jó hatékonyságot hoznak a károsító ellen. Az inszekticides állománypermetezésre is sok, hatékony szer áll rendelkezésre.  Természetes ellenségei egyébként a vetési varjú, a dankasirály, és a vakondok. Amennyiben ezek folyamatosan jelen vannak a gabonavetéseken, az gyanakodásra adhat okot. A bogár fotójának eredetije ezen a hivatkozáson található.