Antibiotikum-csökkentés az állattenyésztésben táplálkozásmenedzsmenttel

Az állatok egészségének megőrzése kulcsfontosságú az állattenyésztésben, és szeptember 8-án a thaiföldi Bangkokban, a Victam Asia 2022 rendezvényen a Poultry World testvérkiadványa, az All About Feed szemináriumot rendezett, amelyen szakértők a takarmányozással és annak az antibiotikum-csökkentésben betöltött szerepével foglalkoztak.

Az antibiotikum-csökkentés az állattenyésztésben fontosabb, mint valaha, és ez a nagyon is aktuális téma az állattenyésztési ágazatban kihívásokat és lehetőségeket is felvet. Az All About Feed által rendezett szemináriumon 2 globális szakértő részvételével néhány olyan kulcsfontosságú szempont került előtérbe, amelyeket figyelembe kell venni az egészségesebb állatok fenntartása és az antibiotikum-használat csökkentése érdekében.

Először is: az AMR-paradoxon

A szeminárium első előadója Dr. Annop Suriyasomboon, a thaiföldi Chulalongkorn Egyetem Állattenyésztési Tanszékének oktatója volt. Előadásának témája az AMR-paradoxon volt. A szeminárium során Dr. Annop először az antimikrobiális rezisztencia (AMR) okait vizsgálta a gazdaságokban, megemlítette a tenyésztési terv és a sertésállomány nagyobb robusztusságának fontosságát.

Véleménye szerint a gazdaságban a fenntartható működés és az egészséges állatok biztosítása érdekében kiemelten fontos a megfelelően képzett alkalmazottakkal végzett gazdálkodási terv. Előadásának középpontjában a tenyésztés és a szelekció állt.

Egy gazdaságon belül 3 fajta sertés van – rezisztens, toleráns és fogékony – a sertésszelekcióval olyan sertést lehet létrehozni, amely ellenálló például az E.coli baktériummal szemben.

A táplálkozás szerepe

Dr. Annop hangsúlyozta az egészségi állapot és a takarmányozás kezelésének fontosságát is, és ha nem tartják megfelelően karban, akkor ezek is szerepet játszanak az AMR kialakulásában. A táplálkozással kapcsolatban az állattenyésztőknek tisztában kell lenniük azzal, mi számít megfelelő és nem megfelelő takarmánymennyiségnek. Valamint, hogy mikor túl magas és mikor túl alacsony a tápanyagtartalom. Mellőzni kell a takarmány-adalékanyagok alkalmazását, ugyanakkor alacsony minőségű nyomelemek kell használni.

Fenntartható megoldások

A fenntartható megoldásokkapcsán kiemelte, hogy a takarmány-összetevőkkel szemben támasztott megfelelő követelmények alapvető fontosságúak. Dr. Annop kiemelt néhány fenntartható megoldást: Antimikrobiális és/vagy vírusellenes tulajdonságokkal rendelkező nyersanyagok: laurinsav a közepes láncú zsírsavakban, vajsav w glicerid" - mondta.

Kiemelt más megfontolandó megoldásokat is. Így a pre és/vagy probiotikumokat: MOS, FOS, LAB - Bacillus subtilis, Lactobacillus fajok, enzimek, sav és nyomelemek, valamint a biostimulánsokat: kitozán-oligoszacharid (COS), növényi kivonatok – flavonoid, fenolos vegyületek.

GIT-egészség

A szeminárium második előadásában Fajrin Sidiq, az IFF műszaki vezetője a következő témára összpontosított: „A GIT egészségének tudományos és gyakorlati megközelítése – Antibiotikum-csökkentő program”. Kitért arra, hogyan alakul ki az antimikrobiális rezisztencia, és milyen hatással van az állatállományra, valamint az emberi egészségre.

A kedvező táplálkozási állapot fő pillérei

Felfedezte a madarak kedvező nutribiotikus állapotának kulcspilléreit, amely a következőkkel érhető el:

– táplálkozás (jobb emészthetőség, energiafelhasználás és rostlebontás);

– mikrobiom (megnövekedett hasznos baktériumpopulációk; csökkent nem hasznos és opportunista baktériumok; pozitív változások a fermentációs mintákban);

– bél- és immunfunkció (a bélrendszer integritásának és szerkezetének javítása, a gyulladásos reakció kockázatának csökkentése, a fiziológiai stressz csökkenése).

Sidiq beszélt továbbá az étrendi fehérje szintjéről és annak a mikrobiális populációra gyakorolt hatásáról. Hozzátette, hogy „a Clostridium perfringens telepek számát jelentősen befolyásolja az étrendi fehérjeszint, és az étrendi fehérje mennyiségének növekedése a Clostridium perfringens telepek számának növekedését eredményezi a GIT disztális részében.

2050-re az AMR lesz az emberi egészségi problémák fő oka, ezért multifaktoriális megközelítésre van szükség.

Multifaktoriális megközelítés

Megvizsgálta az enzimeket és azt, hogy hogyan javítják a tápanyagok emészthetőségét, és hogyan segítik elő a jó baktériumokat a baromfiállományokban. Sidiq hozzátette, hogy „a baromfi jótékony bélkörnyezetének megteremtése a tápanyagok emészthetőségének és a mikrobiom modulációjának optimalizálásával létfontosságú”, és hogy az enzimek probiotikumokkal vagy illóolajokkal való szinergikus kombinációja, amely hozzájárul a bélrendszer integritásához, az immunválaszhoz és az energiaköltséghez, védelmet nyújt az állományok számára az antibiotikum-csökkentés támogatására, és ezáltal fenntartható termeléshez vezet.

(Forrás: poultryworld.net)