Egy kutatás szerint a kocák felelősek az összes elhullás 47-54,5%-áért

A malacok túlélési arányának és jólétének javítása érdekében a koca anyai viselkedésére kell összpontosítani minden figyelmet. Olyan tényezők, mint a korábbi tapasztalat, az életkor, a dominancia és a genetikai különbségekből adódó egyéni eltérések különböző mértékben befolyásolják a kocák anyai viselkedését. A tapasztalat növekedése javítja az anyai teljesítményt.

Ezeket a területeket emelte ki kulcsfontosságúként a kínai Hebei Mezőgazdasági Egyetem Állattudományi és Technológiai Főiskolája és a kínai Yunnan Mezőgazdasági Egyetem Állatorvosi Főiskolája kutatóinak a Journal of Livestock Science című folyóiratban 2023-ban megjelent cikke.

Az egyszer szült kocák és a többször szült kocák összehasonlítása

A sertéstenyésztés elsősorban a termelékenység növelésére és az alomméret javítására összpontosít, ez magasabb elválasztás előtti malachalandósághoz vezet. Az Egyesült Államok Nemzeti Állategészségügyi Megfigyelő Rendszere szerint az elválasztás előtti, az anyák összezúzása miatti elhullás az összes elhullás 47-54,5%-át teszi ki. Ez a vizsgálat összehasonlította az egyszer szült kocákat a többször szült kocákkal a testtartás, a testtartás változása, a szoptatási viselkedés, a koca és a malac közötti interakció a laktáció alatt, az alom súlya és az összezúzott malacok száma szempontjából.

Adatgyűjtés és adatrögzítés

Ebben a vizsgálatban 106 nagytestű fehér kocát választottak ki a 2. és a 3. paritásból, de ugyanabból az ellési csoportból. Nem biztosítottak fészekrakó anyagot, a kocák és malacaik folyamatosan hozzáférhettek vízhez és kereskedelmi laktációs táphoz. A malacok 21-28 napos korukban kerültek elválasztásra. Az anyai viselkedést a gazdaságban élő megfigyeléssel és videofelvétellel gyűjtötték össze az ellést követő 3 héten keresztül. Az alom súlyát születéskor, valamint az 1., 2. és 3. hetes korban, az élve született malacok számát, az elválasztott malacok számát, a malacok elhullását és az összezúzott malacokat is feljegyezték.

Viselkedésbeli változások egyszer szült versus többször szült kocáknál

A többször szült kocák több időt töltenek oldalfekvéssel, mint az először szült kocák. Utóbbiak azonban több időt töltenek állva vagy járkálva. A testtartásváltozás gyakorisága nem különbözött a paritások között. A paritás jelentősen befolyásolja a sikeres szoptatás gyakoriságát; így az egyszer szült kocák gyakrabban mutatnak sikeres szoptatást, mint a többször szültek.

A paritás befolyásolja az állástól a fekvésig tartó óvatossági pontszámot, de nincs hatással a koca-malac kommunikációra vagy az anyai védekező viselkedésre és az emberek közeledésének pontszámára. A nagyobb alomtömeg összefügg a malacok szoptatásának nagyobb arányú megkezdésével a többször szült kocáknál. Másrészt a megnövekedett alomtömeg összefügg az ülés alacsonyabb gyakoriságával az egyszer szült kocáknál. Az olyan tényezők, mint az oldalfekvés, a hasi fekvés, a koca által megszakított szoptatás és a malacok által megszakított szoptatás befolyásolják az összezúzott malacok számát az egyszer szült kocáknál.

A viselkedésminták jelentősége a malacok túlélésében

A többször szült kocák jó anyai viselkedést mutattak az adott testhelyzetben eltöltött idő, a szoptatási hajlandóság, a fekvésből felállás előtti óvatosság és a malacok segélykérésére adott reakció tekintetében. Az alom súlyát és az összezúzott malacok számát nem befolyásolták az anyai viselkedés eltérései az egyszer szült és többször szült kocák között.

Az ellés utáni oldalfekvés táplálékot és melegebb környezetet biztosít a malacok számára, és csökkenti a malacok összezúzódásának kockázatát. A többször szült kocák több, az anyai tapasztalatok által okozott viselkedési adaptációt mutatnak, elsősorban az oldalfekvés hatására, mint az először szült kocák. A ventrális fekvés és a másoknak való oldalfekvés a malacok szoptatásának megtagadására utaló jelek, és mindkét mutató fokozatosan növekszik a laktációs időszakban.

Továbbá, a másoknak való oldalirányú fekvés gyakorisága és a ventrális fekvéssel töltött idő összefügg a malacok összezúzásával az egyszer szült kocáknál. Figyelembe kell venni, hogy a paritás növekedése a végtag- és pataprobléma, valamint a nagyobb testsúly miatt befolyásolja a fekvés időtartamát. A malacok növekedésével csökken a kocák által kezdeményezett szoptatás, és nő a koca által a testhelyzet megváltoztatásával történő szoptatás befejezése, ami a malacok elhullásának kockázatát jelentheti. A magas kommunikációs pontszámmal rendelkező kocáknál ráadásul közel 37%-kal alacsonyabb az elhullás és 15%-kal több a malac elválasztása.

Több tapasztalat, jobb anyai viselkedés

A következtetésben a kutatók azt írták, hogy „a vizsgálat eredményei rávilágítottak a koca tapasztalatának az anyai viselkedésre gyakorolt hatására. A jövőbeni vizsgálatok indokoltak, hogy jobb ismereteket szerezzünk a kocák anyai viselkedéséről, és végső soron javítsuk a malacok túlélési arányát és jólétét”.

A Journal of Livestock Science című folyóiratban megjelent cikk szerzői Shang Li, Chunlian Lu, Mengyu Jia, Zijie Zhang, Hao Zhang, Zhifang Song, Shaohua Feng és Hongzhan Cao a Hebei Mezőgazdasági Egyetem Állattudományi és Technológiai Főiskolájáról (Kína), valamint Yijie Liu a Yunnan Mezőgazdasági Egyetem Állatorvosi Főiskolájáról (Kína).