Egy védett vértesi láprét beáldozása körül robbant ki a vízháború Fejér megyében

Fokozottan védett vizes élőhelyet csapoltak meg 2023. március elején, hogy több víz juthasson a Velencei-tóba, amelynek vízállása még mindig az optimálisnak tartott szint alatt van. Az érintett Csíkvarsai-rétet kezelő alapítvány vezetője szerint a csapolás során egy fontos jogi elv sérült. Ő is arra figyelmeztet, hogy ha nincs elég csapadék, muszáj elgondolkozni a Velencei-tó használati módján. Mindeközben a vízügyi hatóságok rendkívüli felülvizsgálatot tartanak a tó vízgyűjtőjén fekvő minden kisebb-nagyobb halastónál.

Szomorú hangulatú Facebook-posztban jelezte a veszélyt a Pro Vértes Közalapítvány a kezelésében álló Csíkvarsai-rét sorsával kapcsolatban. A HVG részletes cikke szerint arról számolt be, hogy a hatóságok arra kötelezték: nyissák meg a lápréten visszatartott víz útját álló zsilipeket. Mint a bejegyzésben írták, a fokozottan védett láprét 40 éven át tartó rekonstrukciójával sikerült visszahozni egy „letűnt ősi magyar táj képét”. Ám a részleges leeresztéssel – aminek szerintük a Velencei-tó szempontjából nem is lesz eredménye – a vízi- és kétéltű élőlényeknek, vándormadarak ezreinek menedékként szolgáló élőhely fennmaradása forog kockán.

Viszló Levente, a Pro Vértes Közalapítvány elnöke nyílt levelet is közzétett az ügyben. Ebben többek között vízháborúról és arról írt, hogy a láprét vizes élőhelye nem csak védett és ritka madarak menedéke, de a helyben élő emberek életminősége és a mezőgazdálkodás szempontjából is alapvető fontosságú. Emlékeztet arra, hogy a Velencei-tó évtizedenként visszatérő természetes vízszintcsökkenése rendre felerősíti a környékbeli vizes élőhelyek létét fenyegető, az ottani vizek Velencei-tóba vezetését követelő hangokat, ám, mint arról a helyszínen a portál kamerája előtt is beszélt, mindez ellentmond a jogszabályoknak.

Szerinte a problémát csak a természet tudja megoldani:

Azt, hogy a Csíkvarsai-rét vizét vízpótlásra fordítsák, a nyilvánosságban idén először Tessely Zoltán, a térség parlamenti képviselője, a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos vetette fel még januárban, a Velencei-tó közforgalmi hajóállomásainak korszerűsítését célzó fejlesztés – amire összesen 835 millió adóforintot szánnak – második ütemét érintő nyilvános szerződés-aláíró ceremónián, de a réten tartott víz miatt a tó vízszintjéért aggódó helyiek is panaszkodtak korábban a portálnak. A Feol.hu akkori beszámolója szerint a képviselő arról beszélt, hogy tudomása szerint sok problémát okoz a megemelkedett talajvíz a Csíkvarsai-réten, és a felesleget szívesen látná a Velencei-tóban.

A Viszló Levente által idézett vízgazdálkodásról szóló törvény a vízigény kielégítését nézve a következő elsőbbségi sorrendet állítja fel:

• a létfenntartási ivó és közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási,
• gyógyászati, valamint a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló termelő- és szolgáltató tevékenységgel járó,
• állatitatási, haltermelési,
• természetvédelmi,
• öntözési,
• gazdasági,
• egyéb (így például sport, rekreációs, üdülési, fürdési, idegenforgalmi célú) vízhasználat.

A jogszabály azt is jelzi, hogy ha vízkorlátozásra van szükség, akkor fordított sorrendben kell elkezdeni korlátozni a jelzett tevékenységek vízhasználatát.

Részeredmény született, felülvizsgálatok voltak

A Pro Vértesnek végül sikerült elérni, hogy a láprét vizének csak egy részét engedjék le a tó felé, de nem csak őket érinti a vízpótlással kapcsolatos aggodalom. Mint arra Viszló Levente is utalt, a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az elmúlt hetekben sorra ellenőrzi a tó vízgyűjtő területének vízhasználati engedéllyel rendelkező szereplőit, közöttük a kisebb-nagyobb halastavakat.

A katasztrófavédelem a lap megkeresésére közölte, hogy vízügyi és vízvédelmi hatósági hatáskörben vizsgálják felül a Velencei-tavat, illetve annak vízgyűjtő területét érintő vízhasználatokat. 

„Több mint 10 vízhasználat iratdokumentációjának helyszíni bejárással egybekötött, teljes körű vizsgálatát" végzik. Mint jelezték, az eljárások során szorosan együttműködnek a vízjogi engedéllyel rendelkező üzemeltetőkkel, az érintett települések polgármestereivel, a horgászati jogok gyakorlóival, a környezet-, illetve természetvédelmi hatósággal, az érintett nemzeti park igazgatósággal, továbbá a területi-térségi fejlesztési tanáccsal, valamint különösen a Velencei-tó vízgazdálkodásáért és a vízkészletek vagyonkezeléséért felelős területi vízügyi igazgatósággal „a vízgazdálkodási érdekek összehangolása érdekében".

Az üzemelést ellenőrizték a vizeknél

Ez gyakorlatilag egy rendkívüli felülvizsgálat, az átlag ötévente tartott rendes vizsgálatokon felül – jelezte néhány, neve elhallgatását kérő érintett a hvg.hu-nak. Eszerint március elején számos helyszínre is kiszálltak az illetékes hatóságok, és megvizsgálták többek között, hogy az engedélyben megszabott módon üzemelnek-e: például üzemi szinten tartják-e vizeiket, megfelelő állapotban vannak-e a vízügyi létesítmények, gátak, megfelelő – a többlet vizet tovább eresztő – állásban vannak-e a zsilipek.

Egybehangzó beszámolóik szerint nem merült fel olyan igény a hatóságok részéről – akikkel, mint minden, a lap által megkérdezett jelezte, mindig jó volt az együttműködés –, hogy az idei január átlagosnál csapadékosabb időjárásának köszönhetően jelenleg is túlfolyó vizeken felül is kellene ereszteniük. 

Rosszul áll a Velencei-tó vízszintje

A Velencei-tó vízszintje jelenleg a tavaly őszi rekordalacsony 53 centiméternél jóval több, de idén még nem emelkedett 101 centiméter fölé, jelenleg 100 centiméteres. Ez pedig elmarad a vízügy által optimálisnak meghatározott tavaszi 160, de még a minimumként meghatározott 140 centiméteres vízállástól is. Az év elején a vízügy azt közölte, hogy májusig minden hónapnak jóval csapadékosabbnak kell lennie az átlagosnál ahhoz, hogy eljöjjön az ideális vízállás. Ez januárban megvolt, de a februári időjárás már nem kényeztette el a Velencei-tavat.

Felvetődött már, hogy a kincsesbányai karsztvízforrásból töltsenek bele vizet, vagy hogy a Dunából kellene pótolni. Sőt, a vízpótlásra egy 40 milliárdos előterjesztés is készült, amit a döntéshozók sokalltak, és vita indult a szürke víz – a vízgyűjtőn fekvő települések tisztított szennyvizének – felhasználásáról is. A tónak azonban az alacsonyabb vízszint önmagában – mint arról korábban a portál is írt –, nem jelent problémát, ökológusok az alkalmazkodást, a használati mód felülvizsgálatát tartják a legegyszerűbb megoldásnak a drága és több szempontból is kockázatos vízpótlás helyett.