Egyre északabbra tolódhat a gazdálkodás a klímaváltozás miatt

Óriási változáson megy keresztül az mezőgazdaság az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek miatt. A gazdálkodás a forró délről lassan, de biztosan tolódik el észak felé. Az éghajlatváltozás legalább 22 millió, az Európai Unióban tevékenykedő mezőgazdasági munkást érint közvetlenül. Sokan már változtatni kényszerültek a termelési módszereiken is. A globális felmelegedés hatásai Magyarországot sem kerülik el, a csapadékhiány és a szélsőséges időjárás okozza a legnagyobb gondot.

A Magyar Nemzet Online cikke szerint átalakulóban van a világ mezőgazdaságának szerkezete a klímaváltozás miatt. Ma már nem ritka látvány egy olasz vagy spanyol licsi-, illetve papaya-ültetvény, noha korábban nem termett meg arrafelé ez a két, Dél-Amerikából és Dél-Kínából származó gyümölcs. Az éghajlatváltozás miatt a gazdálkodás lassan a forró délről észak felé tolódik. A spanyol gazdák 65 százaléka például már megváltoztatta a növénytermesztési módszereit, főként a vízgazdálkodás, valamint az aszály miatt. Ám ez sem segített rajtuk, tavaly így is odaveszett az olajbogyó-ültetvényeik 57 százaléka. Csupán az unióban 22 millió termelő érintett az éghajlatváltozás miatt - írják.

Mekkora a gond Magyarországon?

A választ a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Földhasználati Tanszékének vezetője adta meg a lapnak. Tóth Zoltán szerint hosszú távon nagy az ökológiai alkalmazkodóképesség, de egy emberöltőt vizsgálva jócskán vannak problémák. "Vészharangot nem kongatok, de a legnagyobb gondot a vízhiányban látom, leginkább a Kárpát-medence területén. Most egy hőmérséklet-emelkedési ciklusban járunk, a csapadék csökkenése óriási károkat okozhat. A felmelegedéssel a párolgás is nő, amely fokozott vízhiányt eredményez" – fogalmazott. Nem jó a túlzott eső és hó sem, hiszen a termőföld időegység alatti vízbefogadási képessége véges, illetve jelentős az erózió hatása is. Egy intenzív záporeső alkalmával hektáronként akár több 10 tonnányi termőföldet is elveszíthet a gazda. Nem csupán a meleg, az aszály és a csapadék összefüggését kell vizsgálni, hanem a hideg megjelenését is, amely gyakran nem a megszokott évszakban, hanem később, virágzásuk alatt éri a növényeket. Ilyen volt például most tavasszal a március végén bekövetkező fagykár.

Enyhébb telek, több kártevő

A telek enyhülésével az eddigiek mellett újabb kártevő fajok is megjelentek hazánkban – hívta fel a figyelmet a tanszékvezető, aki szerint itt az ideje annak, hogy Magyarországon is felkészüljünk a szélsőséges körülményekre. Ám ez nem azt jelenti, hogy hazánkban is megkezdődhet a nagyüzemi narancsszüret. Arra viszont van példa, hogy a klímának köszönhetően már kivit termesztenek a Nagykanizsa–Letenye–Lenti környéki dombvidéken, a Mura térségében.