Ezeket minden építkezőnek át kell gondolnia

Ahogyan azt előző cikkünkben megírtuk, műszaki tartalom és előkészítés szempontjából sokkal komolyabb gabonatárolókat építenek manapság, mint évszázadokkal ezelőtt. Ennek megfelelően a kivitelezés mellett mára a tervezés is nagy hangsúlyt kapott és az építtetőnek is nagy beleszólása van az elkészítendő csarnok körül zajló ügyekbe. Lássuk, kik felelnek azért, hogy egy ideális acélcsarnok épülhessen fel egy mezőgazdasági telephelyen!

Az agrárszektorban kifejezetten sok specialitás van, amivel meg kell küzdeni tervezőnek és kivitelezőnek is egyaránt. Sőt, az építési folyamat egy sok résztvevős dolog, amelynek sikerességéhez még több ember együttműködése szükséges.

Első sorban az építtető az, aki több területen is meghatározó személy egy agrárszektoros építkezés során:

• ő álmodja meg a leendő épület funkcióit, technológiáit és méreteit,
• ő mondja meg, milyen legyen az épület külső megjelenése (bár ez egy mezőgazdasági épület esetében kevésbé lényeges szempont),
• valamint az építtetők (egyöntetű) kérése, hogy a létrehozott épületben gazdaságosan lehessen végezni a kívánt feladatokat.

A gyártók és a forgalmazók felelnek az építési anyagokért és termékekért, a tervezők a megfelelő műszaki színvonalú tervdokumentációkért, a kivitelezők a helyszíni megvalósításért, míg a műszaki követelmények teljesítésének ellenőrzése és jóváhagyása elsősorban a műszaki ellenőr feladata.

Továbbá nem szabad megfeledkezni a jogszabályi követelményekről sem, mert ezek az építtetőre, a szakhatóságokra, a tervezőre és a kivitelezőre egyaránt hatással vannak. Ez is mutatja, hogy egy mezőgazdasági épület felépítéséhez több szakma szoros együttműködésére van szükség!

Tűzihorganyzott acéllemezből sok minden készülhet

A tervezés első lépcsőfoka – meddig álljon az épület?

Már a tervezés elején el kell gondolkodni, hogy mennyi legyen az épületünk tervezett élettartama, mert ettől függően kell az építkezés költségeit is megállapítanunk.

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy minimalizálni akarják az építés egyszeri megvalósítási költségét. Igen ám, de ebben az esetben előfordulhat, hogy később az üzemeltetési költségek magasra rúgnak, többet kell fordítani karbantartásra és felújításra, így a végén még rosszabbul is jöhetnek ki a gazdák, mintha egy kicsit többet szántak volna az egyszeri megvalósítási költségekre.

Ezt azért is érdemes alaposan átgondolni, mert a kiszolgáló épületekre fordított pénzösszegek jelentősen képesek befolyásolni egy mezőgazdasági vállalkozás eredményeit.

És itt jön a képbe az, hogy mennyi időre szeretnénk azt az épületet magunkénak tudni. Amennyiben hosszú távra tervezünk, jobban megéri az egyszeri megvalósításra több pénzt szánni, mivel így kedvezőbb műszaki tulajdonságú épületet kaphatunk a kivitelezőtől. Ennek hatására pedig a fenntartási költségek redukálódhatnak jelentősen az évek során.

Látható, hogy a gazdaságosság kulcskérdéssé nőtte ki magát gabonatárolók terén. Ennek megfelelően az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak az acélcsarnokok, amelyek gyártásában és fejlesztésében a Swedsteel-Metecno Kft. a piac élén jár.

Acélszerkezetes csarnokokkal a gazdaságos tárolásért

A SwedSteel-Metecno minden esetben tűzihorganyzott acéllemezekből  gyártja a modern, gazdaságos csarnokok elemeit. Az acéllemezek acélmagból, cinkrétegből és bizonyos termékek esetén színbevonatból állnak. Az acélmag biztosítja a mechanikai szilárdságát az épületnek, míg a cinkréteg felel a tartósságért és a korrózióvédelemért. A színbevonat a külső homlokzaton, tetőn megjelenő termékek esetén elsősorban esztétikai, építészeti értéket nyújt, de fontos műszaki szerepe is van, hiszen további felületvédelmet, tartósságot is jelent.

Több termékcsoport is készülhet acéllemezből

Több termékcsoport is készül az említett technológiával:

• tetőfedő anyagok,
• fal- és homlokzatburkolat,
• tartószerkezeti profilok, elemek,
• ereszcsatorna, komplett tetővíz-elvezető rendszer,
• egész csarnokok, épületek.

A tűzihorganyzott acéllemez egyik legnagyobb előnye a kis súlya. Egy fél mm vastag lemez mindössze 4 kilogramm súllyal rendelkezik négyzetméterenként, mellé viszont rendkívüli szilárdság és teherbírás párosul. Emellett kiválóan alakítható és megmunkálható anyagról beszélünk mind géppel, mind kézzel. A tűzihorganyzott acél nem éghető anyag, így a tűzesetek sem veszélyeztetik az épületet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a horganyzott acél egy újrahasznosítható anyag, így azoknak is ideális választás, akik a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt próbálják tartani.

Látható tehát, hogy a mai világban az acélcsarnokok olyan kiváló műszaki és gazdaságos lehetőségeket tudnak nyújtani, amelyek megfelelnek a modern kor követelményeinek a gabonatárolás terén is.

A fent leírtak a 2016.09.15-i Agrár Akadémia Webkonferenciánkon hangoztak el a Swedsteel-Metecno Kft. műszaki és fejlesztési vezetőjétől, Kotormán Istvántól. Cikksorozatunk záró részében megnézzük, milyen műszaki követelményeknek kell megfelelnie egy modern csarnoknak, figyelje összeállításunkat!

A cikksorozat első részét, a téma előzményét itt érheti el!>>

(x)