Felelevenítik a selyemhernyó tenyésztését

A selyemhernyó tenyésztés felelevenítésére nemzetközi kutatási pályázatot nyújtott be európai uniós források elnyerésére egy magyar-olasz-szlovén társaság. Az iparág fellendülésével a magyar falusi háztartások juthatnak mellékjövedelemhez.

A selyemhernyó gubójából előállítható természetes selyem világpiaci ára emelkedik, és mivel a főként Kínában tenyésztett rovarokat különféle fertőzések támadják, romlik az ott előállított selyem minősége, így az európai nyersselyem felértékelődhet, ezt szeretné kihasználni a társaság. A Páduai Agrárkutató Intézet  selyemhernyó génbankot tart fenn és kidolgozott egy, a rovar táplálékául szolgáló eperfalevél-porító technológiát, a magyar szakemberek pedig az állategészségügyben járnak élen. Mindezt a tudást a szlovénokkal is egyesítve jó esély lehet a közös pályázat elnyeréséhez.

A terv szerint első lépésként mindhárom ország felállít majd egy-egy mintaüzemet, ahol a selyemhernyó tenyésztésre berendezkedve gazdasági számítások alapján összeállítják a rovar szaporításának, a selyem alapanyag előállításának technológiáját. Az olasz félnél a gyakorlatra alapozva már rendelkezésre állnak ilyen előzetes adatok, amelyek szerint a mai viszonyok között is kifizetődő lehet a hernyóselyem készítése. Magyarországon a Gödöllő közelében felállítandó mintagazdaságban a hazai gazdasági, ökológiai környezet elemzése alapján állítják majd össze a széles körben alkalmazható technológiát.

Selyemhernyók eperfa levelek között

Az elképzelések szerint elsősorban a falusi portákon jöhet szóba a precíz tudást, kézimunkát igénylő selyemhernyó tenyésztés és selyemszál készítés, ami állandó mellékjövedelmet jelenthet akár több ezer családnak. Magyarországon elsősorban Békés és Csongrád megyében sokfelé található eperfa, amely alapul szolgálhat e mellékjövedelem megszerzésére berendezkedő falusi háztartásoknak.

A szakember ismertetése szerint a selyemhernyó tenyésztésnek, a selyem feldolgozásának Kínában 4500 éves múltja van. A hernyóselyem titkát sokáig gondosan őrizték, ennek ellenére idővel a gubók kicsempészve mégis eljutottak Európába. A selyemszövés és festés hatalmas iparággá fejlődött, és ebben a magyarok a múlt század elején rangos helyen álltak. A szintetikus anyagok terjedése nyomán azonban az iparág elsorvadt, de a jó minőségű hernyóselyemnek ma ismét nagy a keletje, például az olasz textilüzemek biztos felvevők lennének.

A közös pályázat elnyerésével már jövőre indulhatnak a selyemhernyó tenyésztő mintaüzem kialakításának előkészületei és néhány éven belül új jövedelmi forráshoz juthatnak a falvakban élő családok.