Génmódosított növények – Jövőre nagykorú a vitatott technológia

Az utóbbi időben egyre többet hallani a GMO-növényekről. Sokféle megközelítésből, sokféle információt hallunk, és ember legyen a talpán, aki el tud igazodni ezek között.

Kezdjük az alapoktól

Genetikai génmódosítás

A globális GM-vetőmagok kialakulása nem újkeletű dolog, hiszen története 17 évvel ezelőttre vezethető vissza. Ez idő alatt 170 millió hektárra növekedett a GM-növényfajták vetés területe. Ráadásul ezeken a területeken csak néhány nagy, globális vállalat termeszti a növényeit – ami mindenképpen veszélyes lehet a jövőre nézve.

A GM-növények fajtakínálata állandó: 17 éve ugyanannak a 4 növényfajnak (kukorica, gyapot, repce, szója) a transzgénikus fajtáit termesztik. Ezek a GM-fajták globális szabadalom alatt állnak, így erősen gátolják a szabad verseny kialakulását a piacon. Viszont érdekesség, hogy az engedélyezési eljárások erősen eltérőek az USA-ban, és az EU-ban.

USA : Lényegi azonosság elve

Az elv alkalmazásakor – ahogy elnevezése is mutatja – csak azt kell bizonyítani, hogy van-e lényegi azonosság a hagyományos növények és a GM-növények között. Amilyen szabadnak hangzik ez az elv, olyan a gyakorlatban is: az USA-ban nem tettek különbséget a hagyományos és a GM-növények termesztése, kereskedelme és felhasználhatósága között, hiszen a GM-növények csak 1-2 génben és tulajdonságban térnek el a hagyományosaktól. Ez az eljárás rengeteg kockázatot rejt magában, amit az USA hatóságai most kezdenek komolyan venni. Ezekre a kockázatokra az EU már a 90-es években felhívta a figyelmet.

EU: Elővigyázatosság elve

Az Európai Unió szerint minden GMO veszélyes és az előállítónak kell bizonyítania, hogy nem az – így ez a felfogás merőben más, mint az USA-ban. Az elmúlt évben termesztésre csak két növényfaj 1-1 géntechnológiai módosítását engedélyezték: a MON 810-as kukoricahibridet és az AMFLORA GM-burgonyát. Számos GM-mentes régió van az EU-ban, viszont a jelenlegi jogszabályok szerint paradox módon importálhatóak, de nem termeszthetőek a génmódosított növények.

Ártalmas – ártalmatlan?!

GMO

Minden vita forrása természeten erre vezethető vissza. 2012-ben megjelent egy cikk a GM-növények rákkeltő hatásáról a Food and Chemical Toxicologycímű folyóiratban. A kísérletben patkányokat vizsgáltak, amelyek végül azt bizonyították, hogy valóban rákkeltő hatásúak ezek a hibrid-termények. Azonban a napokban váratlan fordulatot vett a történet, és visszavonták az erre vonatkozó tanulmányt, mondván bizonyítékok elégtelenek, a kis létszámban végzett kísérlet, és a patkányokra jellemző fajtajellegzetességek miatt. Ugyanis a patkányoknál eleve gyakori a daganatokra való hajlam, így állításuk szerint cáfolva van a rákkeltő hatásra vonatkozó kijelentés. A háttérben erős érdekütközések állnak, ami miatt nehezen lehet tisztán látni az ügyben. Egy biztos: az eredeti cikk megjelenése óta a francia kutatócsoportot folyamatos támadások érték, aminek megjósolható következménye volt a cikk visszavonása.

A hírkavalkád ellenére (vagy éppen hatására), azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy a GMO-növények termesztésének technológiája jelenleg még nagyon gyerekcipőben jár, ám tudományos szempontból igen nagy jelentőségű. Ahhoz, hogy valóban hasznos és biztosan veszélytelen GM-fajták jelenjenek meg a kereskedelemben, még sok kutatásra és fejlődésre van szükség.