Kezdhetünk aggódni a szőlőkabócák miatt

Ezekben a hetekben kezdenek kelni az amerikai szőlőkabóca lárvái, amelyek a szőlő egyik legrettegettebb betegségének vektorai. Az általuk terjesztett kór akár 50 százalékos terméskiesést is eredményezhet, és évente megtízszereződhet a beteg növények száma. Érdemes tehát védekezni a kártevő ellen.

A betegség pár éve ütötte fel fejét hazánkban, mivel a vektornak számító amerikai szőlőkabóca sem régen kezdte meg magyarországi pályafutását. Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedni önállóan nem képes. Ebben van segítségére a kabóca, amely szívogatásai során viszi át a betegséget egyik növényről a másikra.

Az első tünetek nem igazán szembetűnőek, az ízközök rövidülnek le a növényen. Később, nyár közepe táján a hajtásokon enyhe sodródás mutatkozik, ezt már kevésbé szakavatott szem is észlelheti. A tünetek napról-napra erősödnek, majd végül kialakul a betegségre leginkább jellemző, a levélszél felé történő háromszög alakú sodródás.

Nem lehet nyugodt, akit ez a látvány fogad a szőlőültetvényén

A fitoplazma terjedésének megakadályozásában kulcsfontosságú az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés. Ez a faj egynemzedékes, tojás alakban telel. A lárvák május közepétől július közepéig kelnek, az imágók rajzása pedig július elejétől egészen október elejéig eltart.

A vektorok gyérítésére több módszer is van:

• gondos metszés,
• a lemetszett nyesedék elégetése,
• rügyfakadás előtti olajos permetezés,
• a lárvák és az imágók ellen pedig vegyszeres kezeléssel (Actara SC) léphetünk fel.

Legegyszerűbben rovarcsapdák kihelyezésével állapíthatjuk meg a szőlőkabócák mennyiségét az ültetvényeken. A szaporítóanyag-előállító területeken KÖTELEZŐ a kabócák elleni védekezés a csapda jelzéseitől függetlenül. A termő ültetvényeken akkor kell megkezdeni a védekezést, ha egy kihelyezett sárga csapdában 10 nap alatt legalább 4 egyed megszámlálható.