Komoly gondok az EU-s bioszabadalmak körül

Az európai uniós bioirányelv rögzíti, hogy tilos szabadalmaztatni a hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket. Mégis évtizedek óta tart a vita arról, hogyan kell értelmezni az 1998-ban született jogszabályt. Az ellentét oka, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít "lényegében biológiai eljárásnak".

Az Agrárszektor anyagát szemléztük, eszerint elég ha csak egy betegségre hajlamosító gént is képesek kimutatni a sertésben, és máris szabadalmaztatható a tenyészanyagot javító módszer. Ha a brokkoli összetétele eltér a szokásostól, akkor már le is lehet védeni az előállításának módját. A nemesítő cégek törekvése a szabadalmi oltalomra egyrészt érthető: a jogdíjakkal megteremthetik maguknak a további kutatások anyagi bázisát, és védik az eljárást a "lopás" ellen. Másrészt nem lehet megmondani, hogy mi az a legkisebb újító megoldás, ami még szabadalmaztatható innovációként, és mi az, ami már akadályozná a hagyományos tenyésztési eljárásokat a jogdíjjal.

21 éve tart a nézetkülönbség

Az Európai Parlament 1998-ban hagyta jóvá a Biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvet, más néven a bio-irányelvet. Azóta is nagy a bizonytalanság a bioszabadalmak körül. A vita amiatt újult ki, hogy nemrég Münchenben ülésezett az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), ahol a konvencionális növények szabadalmi kérdéseivel is foglalkoztak. Ezt kihasználva több mint 20 szervezet készült demonstrációra a növénynemesítés és állattenyésztés szabadsága érdekében.

Az ellentét oka a jogértelmezési vita

A tüntetők egy része egy közös nyílt levélben moratórium meghirdetésére szólították fel a döntéshozókat a nemesítést érintő szabadalmi ügyekben. A hagyományos módon előállított növényekre és állatokra tilos szabadalmi jogot formálni - írják a levélben.

Bár Európa bioirányelve tiltja a szokványos biológiai eljárások és az így létrejött élőlények levédését, a jogértelmezési viták miatt mégis megtörténik, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal oltalmat jegyez be.

Mindez annak ellenére, hogy 2017 nyarán már egyszer "tisztázták" a jogi helyzetet. Azóta ugyanis gyakoribbá vált maguknak a nemesítési eljárásoknak a levédése, arra hivatkozva, hogy a tenyésztési módszert egy eddig ismeretlen génműködési mechanizmus feltárása tette lehetővé.