Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?

Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség. 

Ugyan a társadalom jelentős része kétkedéssel áll a génmódosítás témájához, a Der Standard által ismertetett tanulmány szerint lehetséges, hogy hamarosan érdemes lesz erre a technológiára hagyatkozni. A Nature Food című folyóiratban is publikált jelentés szerint ugyanis a globális hőmérséklet-emelkedés az alapvető élelmiszerek termesztésében is megmutatkozik - számolt be róla az Index.

Tovább súlyosodik a helyzet

A következő 20 évben az aszályok és a változó csapadékviszonyok a világ számos részén a terméshozamok összeomlásához vezethetnek. Különösen a kukorica van veszélyben, amely mintegy 1 milliárd embernek jelent alapvető élelmiszerforrást, de a csökkenő terméshozam a rizs és a szójababtermesztőket is súlyosan érinti – írta a Nature Food.

A jó hír, hogy a tudomány már rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel a növényeket genetikailag módosítani lehet úgy, hogy azok minden eddiginél gyorsabban és pontosabban alkalmazkodjanak az új körülményekhez. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület szerint a Nobel-díjjal elismert genomszerkesztési módszer, a CRISPR-technológia – mint prepozíciós nemesítési módszer – lehetővé teszi egy adott tulajdonság génjének célzott módosítását.

Jönnek a megoldások

A módszerrel számos új növény- illetve állatvariánst állítottak elő, amelyek kifejezetten a klímaváltozás következményeihez alkalmazkodtak. Ilyen például a szárazságtoleráns vagy sótűrő rizs, a közel 40 féle betegségnek ellenálló kukorica, de említhető a vírusellenálló csirke, sertés és ponty, továbbá a tuberkulózistoleráns szarvasmarha is. Kínai kutatók legutóbb a genomszerkesztésből származó rizsnövények fokozott szén-dioxid-megkötéséről és nagyobb terméséről számoltak be. A légkörben növekvő szén-dioxid-koncentráció kulcsszerepet játszik a klímaváltozásban. Az egyesület szerint a genomszerkesztés kutatási és innovációs eredmények miatt indokolt a kezdeti hazai aktivitások kibővítése, kiemelt figyelemmel a klímakrízishez történő alkalmazkodásra.

Küzdelem várható, mert nagy az ellenállás

Matin Qaim, a Bonni Egyetem agrárgazdaságtan-professzora szerint viszont fontos lenne legyőzni a széles körben elterjedt előítéleteket. Hiszen ezek a technológiák nem csak nagy lehetőségeket rejtenek magukban, hanem hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a klímavédelemhez is.

Egy nemrégiben közzétett Eurobarométer-felmérés szerint Ausztriában például nem csupán a tudomány iránti általános szkepticizmus van erősen jelen, hanem a bio- és a géntechnológia iránti is. Utóbbi esetében a megkérdezettek 40 százaléka elsősorban a negatív hatásokat látja. Ez a legmagasabb érték az EU-ban. Ezzel szemben 55 százalékuk mégis pozitív hatásokat vár a technológia bevezetésétől.

Wolfgang Mückstein osztrák egészségügyi miniszter (Zöldek) a témával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Ausztriában az élelmiszereknek géntechnológia-mentesnek kell maradniuk, és a szigorú szabályok továbbra is érvényben vannak. Ráadásul a legnagyobb ellenzéki párt, az SPÖ is óva intett attól, hogy európai szinten felpuhítsák az olyan új technikákra, mint a CRISPR-re vonatkozó irányelveket.