Kuvaszkölykökkel védekeznek a nagyragadozók és a tolvajok ellen

Úgy néz ki, megtelepedett a barna medve a Bükk környékén. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai azt feltételezik, hogy az 1200 egyedet számláló szomszédos szlovákiai állományból több állat is Magyarországra költözött. Az emberre is veszélyes nagyragadozó a médiában csak egy érdekes téma, de a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és a Nógrád megyei állattartó gazdáknak könyörtelen valóság. Bár a medve nagyon erős és elszánt, az összetett és változatos védekezés hatásos lehet ellene. Ennek a rendszernek fontos része a pásztorkutyák tartása. A Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a gazdák ingyen juthassanak olyan kuvaszkölykökhöz, akikből később a nyáj vagy a csorda védelmezője lesz. A Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program kettős célt kíván elérni.

• Egyrészt a hazánkba visszatelepült nagyragadozók védelmét azáltal, hogy a Hungarikummá választott magyar kuvasz fajtával oldja meg az állattartó gazdák jószágainak védelmét a medvétől, a farkastól és a hiúztól.
• Másrészt, hogy a ragadozók jelenlétével összefüggésben az adott térségben elősegítse a kuvasz munkakutyaként való megőrzését.

A 2016. február 14-én indult programot az Erdélyből származó Szép Ábrahám vadgazda mérnök vezeti. Eddig 9 gazdához vittek kis kuvaszokat, és ugyan 2 helyszínen a rossz tartási körülmények miatt nem maradhattak meg, a többi 7 állattartónál kiválóan megállták a helyüket a fehér bundájú ebek.

Így működik a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program

Előzetes környezettanulmány után a tartási körülményeknek megfelelő állattartók törzskönyvezett kuvasz kölyköket kapnak egy éves szerződéssel. Ebben vállalják a kutyák megfelelő nevelését és tartását. Ha az egy év alatt tartási vagy nevelési problémák adódnak, a kuvaszok visszakerülnek a tenyésztőhöz. Ha pedig minden rendben volt, a kutya az állattartó gazda tulajdonába kerül. Korábban itt írtunk arról, hogy a gyakorlatban Bekölcén hogy vált be a program. A program továbbá segíti a lakosság és a nagyragadozók együttélését az érintett régiókban. Nagyon fontos elem, hogy bemutatja a konfliktuskezelő módszereket, amelyek bevezetésében is közreműködik. Ilyen módszer az egész napos emberi jelenlét, a nyájőrző kutyák kezelése, a szamár, a villanypásztor a rémzsinór, illetve a hang és fénytechnikai eszközök alkalmazása.

Az egyetemistákat is segítik

Azért, hogy a szakmát is bevonják, vadbiológusok, természet- és környezevédelmi, agrár- és vadgazda mérnök hallgatók gyakorlati munkájához segítenek helyszíneket biztosítani. Így a hallgatók működő rendszerekben tanulmányozhatják a nyájak, a csordák, és a pásztorkutyák jellemzőit és összefüggéseit. A programban ezeken túl még kutatást is végeznek: a nagyragadozók és a háziállatok közötti interakciókat és viszonyt vizsgálják. Ehhez nappali és éjszakai hőkamerás megfigyelést alkalmaznak. Így nyomon követhetik a farkasok és kuvaszok közti, valamint a farkasok és haszonállatok közti interakciókat, továbbá megvizsgálhatják a haszonállatok nagyragadozó támadásra adott stresszreakcióit. Itt arról olvashat, hogy visszatelepülnek a nagyragadozók Magyarországra. Ugyanis jelenleg, mivel a medve, a farkas és a hiúz is védett állat, a magyar törvények szerint a zavarásuk, a veszélyeztetésük és a kilövésük bűncselekménynek számít, sőt, az általuk okozott kárt az állattartó gazdának kell viselnie. Ezért nincs mit csodálkozni azon, ha az állattartók tűzzel-vassal irtanák, de legalábbis minden eszközzel távol tartanák a nagyragadozókat.  A program eddigi eredményéről Szép Ábrahám a Magro.hu-nak elmondta, hogy a kutyák kihelyezése után a gazdák véleménye megváltozott a nagyragadozókról, mert megszűntek a velük való konfliktusok. Ezzel kapcsolatban Pétervásárán rendeztek szeptember közepén lakossági fórumot, erről itt olvashat bővebben.

Így segít a program

• Törzskönyvezett kuvasz kölyköket bocsájt a gazdálkodók rendelkezésére
• Segítséget nyújt a kuvaszok megfelelő munkakutyákká való nevelésében
• Rendszeresen látogatja és ellenőrzi a kuvaszos gazdákat

A bevésődési időszakban, azaz 12 hetes korig kihelyezett kuvaszok jó munkakutyákká válnak, természetesen minden az emberi tényezőn, hozzáálláson múlik.

Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr Nagyragadozóvédelmi Program vezetője

Az eredmények

• Írásban rögzített Együttműködési megállapodás jött létre a Program és a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület között, hogy minél több kuvaszt tudjanak visszahelyezni eredeti, nyájőrző feladatkörükbe.
• 2016 nyarán kuvaszos nappal egybekötött tenyésszemlét szerveztek a Veresegyházi Medveotthon területén a Program, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület és a Fehér Kereszt Állatvédő Liga közreműködésével, ahol a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetétől és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett neves nagyragadozó szakértők tartottak előadásokat a kuvasz tenyésztőknek, illetve az érdeklődőknek.
• Szoros együttműködés jött létre a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal, amelynek egyik eredménye 2017-ben egy erdélyi tanulmányút volt. Célja, hogy bemutassa a magyarországi állattartóknak, vadászoknak és természetvédelmi szakembereknek a Székelyföldön élő társaik mindennapos ragadozókkal való együttélését elméletben és gyakorlatban, neves erdélyi szakemberek közreműködésével.
• 2017 október 4-én V. Németh Zsolt környezetvédelmi államtitkár és Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, hungarikum fajtákért felelős miniszteri biztos látogatták végig a programhelyszíneket, és egy hosszútávú együttműködési megállapodás megkötésére kérték fel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságot, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesületet és a Kuvasz Őr Nagyragadozóvédelmi Programot.

A Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület tagjaként azon dolgozom, hogy pénzforrást találjak arra, hogy tenyésztőtársaimtól a jövőben piaci áron tudjam beszerezni a kuvasz kölyköket. Ezáltal a tenyésztő is jól járna és a gazdálkodó is hamarabb jutna kölyökhöz, nem kellene az újabb felajánlást kivárni - mondja Szép Ábrahám. Csurja Zsolt