Lépfenétől hullanak a juhok a Dél-Alföldön

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene miatt történtek elhullások egy szentesi juhállományban a múlt hónapban. A juhok legeltetési területén valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit.

A Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene okozott hirtelen elhullást egy dél-alföldi juhállományban március végén. A juhok legeltetési területén valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit. A járási főállatorvos már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az érintett állományra, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését. Felhívják az állattartók figyelmét, hogy a lépfene ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt érdemes beoltatni a kérődzőket!

A belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit Szentesen (Fotó: Pixabay, christels)

Hirtelen elhullás történt március 28-án egy szentesi juhállományban. Bár az állományt istállóban tartják, az állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene betegség. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.

Az állat a lépfene tipikus tüneteit mutatta (orrából vér folyt, lépe többszörösére duzzadt). A betegséget később a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járási főállatorvos – már a betegség gyanúja alapján – elrendelte a helyi zárlatot a szóban forgó állományra és megkezdték az állatok antibiotikumos gyógykezelését. A tüneteket nem mutató állatok vakcinázása folyamatban van. A fertőzött terület fertőtlenítése és elkerítése is megtörtént.

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

A betegség ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt – legalább két héttel korábban, de hat hónapnál nem régebben – kell beoltani a veszélyeztetett állatokat. A kötelezően oltandó állatok köréről a járási főállatorvosok döntenek. A vakcinázáshoz állami támogatás igényelhető.

A hatóság felhívja az állattartók figyelmét, hogy a lépfene baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt mindazon területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek! Ezeket a területeket a mezőgazdasági művelésből ki kellett vonni, a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kellett jegyeztetni.