Megérkeztek a magyar pusztákra a klasszikus téli ragadozó madarak

A Körös-Maros Nemzeti Park pusztai tájaira 2023. január elejétől megérkeztek azok a ragadozó madarak, amelyek a Kárpát-medencében nem költenek ugyan, de a telet rendszeresen itt töltik. Leggyakoribb téli ragadozó vendégünk a kékes rétihéja. Ahogy októberben a nálunk költő barna rétihéják útra keltek a déli tájak felé, szinte váltásként már meg is érkeztek a kékes rétihéják. Az egyik klasszikus Kis-sárréti éjszakázóhelyen például 15 példányt számoltak. Nem sokkal utánuk megjelentek a gatyás ölyvek és a kis sólymok is. 

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság írta meg, hogy ezeknek a fajoknak a legfontosabb táplálékát a különböző rágcsálók, elsősorban a mezei pockok alkotják. Így a pocokállomány nagysága jelentősen befolyásolja az itt telelő madarak létszámát.

Vándorsólyom a magyar Alföldön

A fenti három, klasszikus telelőfaj mellett a hideg évszakban időnként vándorsólymok is megjelennek a dél-alföldi tájakon. Ez a faj már költőként is jelen van Magyarországon, de a Körös-Maros Nemzeti Parkban sikeres fészkelését még nem sikerült regisztrálni. Telente a Biharugrai-halastavak környékén rendszeresen megfigyelhető néhány vándorsólyom, január elején két példány került szem elé. Egy-egy vörös kánya és szirti sas is telel a nemzeti parkunkban, Biharugra térségében pedig idén is megjelent a rendszeresen nálunk telelő fekete sas.

A vándorsólyom a kerecsen mellett a másik nagytestű sólymunk, amely a múlt században fészkelőfajként eltűnt Magyarországról. Hazai állománya a ’60-as években összeomlott, csak 1997-ben költött újra a Pilisben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Közhasznú társadalmi szervezet összefoglalóját is szemléztük a faj információinak megosztásáért.

Így élnek ezek a ragadozó madarak

Azóta növekszik a költőpárok száma középhegységeink sziklafalain és felhagyott kőbányáiban. Európai állománya stabilizálódott, ennek köszönhetően valószínűleg a hazai állomány is tovább emelkedik. Nyugat-Európában részben urbanizálódott és városi környezetben is költ, nálunk is meg lehet figyelni tornyokon éjszakázó példányait, akár Budapesten is. Kedvelt solymászmadár, ezért régebben sok fészket kifosztottak, a fiókákat pedig kicsempészték az országból. A legnagyobb problémát a mára már betiltott DDT (rovarirtószer) mérgezés jelentette. A hazánkban kikelő fiókák jelentős részét színes gyűrűvel jelölik, ami az egyes példányok egyedi azonosítását segíti a madarak újbóli befogása nélkül. Műholdas jeladókat is használnak a faj mozgásának követéséhez. Az északi állományok vonulnak, a délebbiek állandóan a költőhelyük közelében tartózkodnak. A fiatalok kóborolnak. Hazánkban egyre gyakoribb téli vendég és átvonuló - írták.

Élőhelye, költése

Kozmopolita madárfaj, az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Sokféle élőhelyen előfordulhat, nálunk a középhegységekben található elszórt költőállománya. Tipikus költőhelyei a sziklapárkányok, de nagyobb elhagyott fészkeket is elfoglalhat, fészket nem épít. A tojó 2-5 tojást rak, a fiókák 28-29 nap alatt kelnek ki, és 6-7 hetes korban hagyják el a fészket. Kezdetben még nem tudnak magukról gondoskodni, szüleiktől lesik el a vadászat fortélyait.

A hideg évszakban az északról érkező egyedekkel jelentősen megnő a rétisasok száma. Így van ez az idén is, Biharugra környékén január elején mintegy 25 példány tartózkodott. A rétisasok telente olyan helyeken is megjelennek, ahol az év más szakában nem láthatjuk őket - írták.