Mi az: nulla forintba kerül és segíti az eredményes szójatermesztést?

Az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kiadványát nem lehet nyomtatott formában megrendelni. Az online verzió viszont ingyenesen letölthető az érdeklődő szójatermesztők számára. Az EIP-AGRI „Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése” projekt keretén belül 2020-ban és 2021-ben eltérő ökológiai feltételek mellett tesztelték a különböző típusú szójafajtákat. Ezen vizsgálatok eredményeiről is beszámol a digitális kiadvány.

Az ÖMKi különböző agrotechnikai módszereket alkalmazva olyan szempontrendszer kidolgozására törekedett, ami a fajták ökológiai termesztésre való alkalmasságát értékeli. A projektet Zalaújlak (Dél-Dunántúl), Mosonmagyaróváron (Nyugat-Dunántúl), Jászdózsán (Észak-Alföld) és Gyulán (Dél-Alföld) lévő gazdaságokban valósították meg. A vizsgált fajták kiválasztásánál arra törekedtek, hogy a különböző növekedési típusok, illetve agronómiai tulajdonságok is képviselve legyenek a vizsgálatokban, és a fajta releváns legyen az ökogazdák számára is, amely hazai fajtafenntartót, illetve forgalmazó hátteret jelent.

Ezekre figyeltek a vizsgálatok során

A növényállomány fejlődése az egyes fejlődési szakaszok vetéstől számított ideje alapján állapítható meg. Az éréscsoportok között a tenyészidőszak időbeni lefutása alapján jelentős különbségek lehetnek. A vegetatív és generatív fejlődés a szójánál párhuzamosan zajlik, ezek határozott elkülönítése ezért nem célszerű - írták.

Az ökológiai gazdálkodásban a természetes ellenálló képesség a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben kiemelten fontos, így a fajta értékelése szempontjából a kórtani felvételezés is alapvető.

Az egyes fajták adott ökológiai és agrotechnikai viszonyokhoz való alkalmasságához ismerni kell a hajtásrendszer típusát, a termésképző elemek fajtaspecifikus jellemzőit, amihez a betakarítás előtt vett száraz növényminták a legalkalmasabbak. 

A kiadvány ide kattintva tölthető le.

Az "Ökológiai és low-input szójatermesztés komplex technológiájának fejlesztése" vizsgálatok következtetései

• 1. A fajták eltérően viselkedhetnek ökológiai és konvencionális termesztésben. Ökológiai termesztésben a fehérjetartalom stabilitása az ES Mentor fajtánál volt a legjobb, 40 % fölötti fehérjetartalommal volt jellemezhető. Az Albenga fajta inkább a low input technológiában haladta meg a Mentort, és közelítette a 4 t/ha termésátlagot.
• 2. A fajták termésstabilitása az ökológiai gazdálkodásban is eltérő. A Bettina fajta például elérte ökológiai technológia mellett a 3 t/ha termésátlagot, de a termésstabilitása alatta maradt az Albengának, illetve a Mentornak. Az Aires a speciális beltartalmi jellemzői mellett (alacsony tripszin-inhibitor tartalom) többször is képes volt meghaladni a Mentor teljesítményét, ami az ökológiai gazdálkodásban való nagyobb termesztési arányát is indokolja, mint feldolgozás nélkül etethető szója fajta.
• 3. A termesztéstechnológia is befolyásolja a fajták teljesítményét. A gabona sortávolságra vetett állományban összességégben 2−3%-al alacsonyabb fehérjetartalmat mértünk, az ES Mentor fajta fehérjetartalma mindenhol meghaladta a 40%-ot. A talajművelés módja nem befolyásolta jelentősen az átlagos termésmennyiséget és fehérjetartalmat. Az ES Mentor fehérjetartalma volt a legstabilabb (40 % fölötti), termésmennyiségben pedig a Bettina volt kiemelkedő: a négyféle vetési/ültetési technikából háromban megelőzte a többi fajtát. Az ökológiai területen vizsgáltuk egy mikrobiológiai készítmény szója talajoltás hatásait is, az erős gyomnyomás miatt elsősorban a gümősödésre és a fehérjetartalomra fókuszáltunk. Az egyébként gyér gümőképződést a talajkezelés mindegyik fajtánál fokozta - írták.