Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20 évben a klímaváltozás következtében?

Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukorica eredetéről, és a magyarországi éghajlattal való kapcsolatáról. Mire készülhet a következő években, ha kukoricatermesztéssel foglalkozik? Íme a 2. rész!

A korábban leírtaknak megfelelően – ha az éghajlati forgatókönyvekben leggyakrabban szereplő változási tendenciákkal számolunk, akkor – a szén-dioxid szint emelkedése és a melegedés hatása alapvetően kedvező lehet, ha a csapadék (vízellátás) nagyobb bizonytalanságaira és a jelentékenyebb párolgási viszonyok ellensúlyozására felkészülünk. Legnehezebben az extrém éghajlati események gyakoriságának növekedésének hatásaira lehet felkészülni.

Azt se felejtsük azért el, hogy a klímaszakértők a jelentősebb változásokat a XXI. század második felére valószínűsítik, s a most tapasztalható változási tendenciák lényegében a természetes változékonyság keretein belül vannak. Ennek számottevő megváltozása a következő években sem várható.

Szükség van a megfelelő fejlődéshez elegendő csapadékra is!

Ugyanakkor kimutatható, hogy 1 fokos hőmérsékletemelkedés kb. 300 km-rel tolja el a kukoricatermesztés északi határát, s a termesztési területen belül is a melegedés hatására változhat a termesztett hibridek éréscsoportok szerinti megoszlása. Egy kifejezett melegedés következtében növekedhet a hosszabb tenyészidejű hibridek aránya a hazai termesztésben, ami a hosszabb vegetációs időszak miatt magasabb terméseket jelenthet. Hazánkban az utóbbi 30 évben több mint egy héttel megnőtt a kukorica bázishőmérsékletét jelentő 10 Celsius fok feletti időszak hossza, azaz a növény hőmérsékletileg lehetséges vegetációs periódusa. Ennek jobb kihasználására felmerülhet például a 400-as és 500-as FAO számú hibridek arányának növelése. Másfelől a rövidebb tenyészidejű hibridek alkalmazásának is vannak előnyei:

• az általában kisebb betakarítási nedvesség és
• a korábbi érés.

A hibrid megválasztását annyi egyéb, döntően nem meteorológiai jellegű szempont befolyásolja, ami miatt ebben a kérdésben én nem vállalkoznék prognózis megfogalmazására.

A tavaszi felmelegedés korábbra tolódása vagy az őszi lehűlés kitolódása – amelyek már most kimutatható változási tendenciák – szintén befolyásolhatják a hazai termesztési gyakorlatot.

Gondolkozzon hosszútávon!

Mivel, hogyan lehet felkészülni, alkalmazkodni a változásokhoz?

A termesztőknek alapvetően két dolgot javasolnék:

1. Gondolkozzanak hosszútávon, azaz dolgozzanak ki stratégiát, s a munkájuk során meghozandó operatív/taktikai döntéseket a hosszú távú tervekbe illesszék be.
2. Akár taktikai, akár stratégiai döntésekről van szó, azok meghozatalakor próbáljanak minél körültekintőbben tájékozódni: az intuícióra vagy tapasztalatokra alapozott döntések helyett részesítsék előnyben a szakszerűen gyűjtött adatokra és azok feldolgozásával kinyert információkra alapozott döntéseket.

Ne hagyja, hogy a megszokások irányítsák!

A mezőgazdaság folyamatosan változó körülmények között zajlik, s ennek a változó feltételrendszernek az egyik legváltozékonyabb és egyik legkevésbé befolyásolható részét jelentik a meteorológiai viszonyok. Ez azt jelenti, hogy minél jobban figyelembe kell venni az éghajlati/időjárási információkat (is) a tervezéskor, mert utólag már sokkal nehezebb lesz helyrehozni egy rossz döntés következményeit.

Szerző: Dr. Varga Zoltán, egyetemi docens, agrometeorológus, Nyugat-magyarországi Egyetem