Okosan tanuljunk a lengyelek kárán, amit a sertéspestis miatt szenvedtek

Hirdetés

Hasznosak lehetnek a lengyelországi tapasztalatok az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Ugyan ott még nem számolták fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedők megtanultak együtt élni vele. A közelmúltban a lengyel sertéságazat több képviselője mesélt arról, hogy mire számíthatunk, ha Magyarországon is elterjed. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara írt a témáról bővebben. Az afrikai sertéspestis esetleges átterjedése a házisertés-állományra – noha az emberi egészségre nem veszélyes – óriási gazdasági kárral és sok-sok hazai család megélhetésének megszűnésével járhat. Az Állatorvostudományi Egyetemen júniusban megtartott tanácskozáson előadó szakértők és gazdasági szakemberek főleg kelet-európai példák alapján elemezték, hogy ténylegesen mekkorák is lehetnek ezek a károk és mivel járnak együtt.

A sertéspestis lengyelországi tapasztalatai nagyon hasznosak a magyar védekezés megszervezéséhez

Lengyelországban például 2014 óta küzdenek az ASP ellen, és számos, akár itthon is hasznosítható tapasztalatuk van. A szervezők éppen emiatt lengyel szakembereket is felkértek arra, hogy mutassák be az ott átélteket. Zygmunt Pejsak, a Lengyel Állategészségügyi Intézet volt főigazgatója, az ASP-ügy lengyel kormánymegbízottja elmondta, Lengyelországban jelenleg 7 fő megfigyelési körzet van. Elmondta, hogy pontosan nem tudják, kezdetben miként juthatott be a betegség. Az első esetet egy lengyel-fehérorosz határ menti tanyán regisztrálták, ahol mindössze két sertést tartottak. Ebben az évben pedig már 1018 esetet számoltak össze. Többet, mint a megelőző négy évben összesen. Nemrég egy 6 ezer kocás gazdaságban észlelték az ASP-t. Pejsak szerint az a lengyel tapasztalat, hogy először a legyengült állapotú állatok, illetve kocák fertőződnek meg. A kocáról aztán a választott malac, szopós malac irányba halad tovább a betegség. Az első tünet mindig a láz, aztán jön a lép megnagyobbodása. A lengyel előírások szerint minden egyes eset után 40 napos zárlatot rendelnek el, ha ez időn belül újabbat észlelnek, akkor újraindul az időszak. A zárlat pedig sokba kerül. Például a Sloja nevű település körüli 3 kilométeres védőkörzetben először 49 sertést kellett leölni, aminek költsége 12 ezer euróba (kb. 3,7 millió forint) került; amint pedig ezt a körzetet 7 km-esre növelték, az összeg is 300 ezer euróra (kb. 93 millió forint) emelkedett.

Kicsiktől ment át a nagyokhoz a sertéspestis

A szakember szerint a kis állatszámú, az előírásokat nem mindig betartó háztáji gazdaságok a legproblémásabbak, az ASP ezekből is könnyen átterjedhet a nagyobb gazdaságokba. Lengyelországban ezeket zárták be legelőször védekezésként. A másik védekezési feladat az intenzív vadászat, mert a lengyelországi vaddisznók jelentős százaléka fertőzött. Pejsak megjegyezte, míg Csehországban ilyen módszerrel néhány hét alatt komoly gyérítést végeztek az ottani vaddisznó-állományban, Lengyelországban ez nem igazán lehetséges, mert a lengyel vadászok többsége csak hobbiból űzi ezt a tevékenységet, és nem szeretnek napokat tölteni egy ilyen komoly feladattal.

A lakosság hozzáállása is enyhült

Az egyik legnagyobb lengyelországi vágóhidat üzemeltető cég, a podgórzei Robert Rytel (RR) ügyvezető igazgatója, Miroslaw Mozdzen az ASP sertéshúspiaci hatásairól mesélt. Mint mondta, a 40 napos zárlat egyrészt hasznos, másfelől beindítja a feketekereskedelmet. Mivel ez idő alatt hivatalosan nincs vágás és forgalmazás sem, így bevétel sem keletkezett. Emiatt az illegális – a hatóságilag nem regisztrált – telepekről azonnal megkezdődött a törvénytelen kereskedés. Mint az igazgató elmondta, még mindig sok, ebben az időszakban átvett és feldolgozott húst tárolnak lefagyasztva. Mozdzen szerint mára nagyjából rendeződött a helyzet. Az intenzív vágások miatt a sertésállomány átmenetileg csökkent, ezért szűkült a sertéshúskínálat. Ez emelni kezdte az árakat, ami pedig újra növelte a sertéstartási kedvet, így a sertéslétszám lassan újra elkezdett emelkedni. Ezzel párhuzamosan a sertéstenyésztés széttagolt maradt, míg a feldolgozóipar koncentrálódott. Az áruházláncok már bevizsgált és tanúsított húsokat, készítményeket is forgalmaznak, a lakosság pedig hozzászokott a betegség jelenlétéhez. Miroslaw Mozdzen megjegyezte, hogy a kezdeti közöny után a lengyel kormány is komolyan vette az ügyet: 2017-ben közel 14 millió eurót (kb. 4,3 milliárd forint) költött a sertéságazat és a feldolgozóipar támogatására. Emellett több, a vágóhidakat és a gazdákat támogató programot is elindítottak – anyagilag segítik például azokat a gazdákat, akik a sertéstenyésztés leállítása és új, ettől eltérő üzletág elindítása mellett döntenek.

Az ügyvezető igazgató saját tapasztalatai alapján több tanácsot is megfogalmazott a magyarországi illetékeseknek.

Szükséges

az azonnali kormányzati segítség;
a vaddisznó-állományok mihamarabbi gyérítése célzott vadászatokkal;
a rendőrség mellett az állategészségügyi hatóság megerősítése – non-stop elérhetővé tétele –, ezzel együtt a sertésleöléseket végző speciális, mobil csapatok létrehozása;
és nem utolsósorban mindehhez megfelelő tárgyi eszközök és elegendő anyagi forrás biztosítása.

Nem meglepő: összefogás kell a sertéspestis megzabolázásához

A külföldi előadók mellett hazai szakértők is elemezték a lehetőségeket. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója makro- és mikroökonómiai szempontból is bemutatta az állatbetegség hatásait az ASP-fertőzéssel érintett EU-tagállamok (Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország és Spanyolország) példáin. Mint mondta, a betegség következményeként Észtországban például a sertéstartók 53 százaléka adta fel a termelést, a sertésszám 23 százalékkal csökkent. Litvániában koncentrálódott az állattartók száma, és valamennyi érintett területen (vadászok, erdészetek, állattenyésztők, feldolgozók, kereskedők, hatóságok) tevékenykedő között rendszeres egyeztetés folyik. Továbbá komoly információs kampányokat végeznek saját ágazatukon belül és a lakosság körében is. Spanyolországban pedig ugyancsak komoly edukációs kampánnyal, sikeres ágazati összefogással és kooperációval, speciális programokkal állították meg a betegséget.

Témák a cikkben

állattartás sertéspestis sertéstenyésztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.