Összefoglaltuk, milyen feltételekkel lehet öntözni Magyarországon

A vízhasznosítási idény öntözés esetén március 1-től október 31-ig tartott. Fontos, hogy ha a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetése veszélyezteti az öntözési célú vízhasználatot, az üzemeltető a vízhasználók – a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával történt - eltérő megállapodása hiányában az 04.15. és 09.30. napja közötti időszakban az öntözési célú vízhasználatot, a 10.01. és 04.14. napja közötti időszakban a termálvíz hasznosításából keletkező szennyvíz és használt víz vízfolyásba bevezetését részesíti előnyben.

Összefoglalót közölt az öntözési idényről és az öntözési célú vízhasználat alapfeltételeiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A tógazdálkodás esetében március 1-től november 30-ig tart a vízhasznosítási idény, így a vízhasznosítási idényekre való tekintettel a téli vízellátás december 1-től február 28-ig tart. Fontos az is, hogy az üzemeltető és a vízhasználó a vízügyi igazgatóság hozzájárulása esetén ettől eltérő időpontokban is megállapodhatnak.A mezőgazdasági vízhasznosítási idénnyel kapcsolatos NAK útmutató itt érhető el.

Az öntözési célú vízhasználat engedélyezésének alapfeltételei és kritériumai

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részletes összefoglaló anyagot készített az öntözési célú vízhasználat engedélyezéséről. Az öntözési célú vízhasználat a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló rendeletben foglalt feltételekkel engedélyezhető.

Természet-, környezet- valamint vízvédelem

Engedélyezhető a vízhasználat, ha azt jogszabály nem tiltja, vagy az a védett természeti területen és a Natura 2000 területen a védelemre kijelölés céljával nem ellentétes, ha nem sérülnek a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések és a vizek védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények.

Ivóvízbázis-védelem

A térség közüzemi ivóvízellátására igénybe vett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra. Tehát ivóvízbázis környezetében csak olyan öntözés engedélyezhető, ami nem eredményezi az ivóvízbázis biztonságának csökkenését sem mennyiségi, sem minőségi szempontból - írták.

Felszíni vizek

Engedélyezhető a vízhasználat, ha a felszíni víz igénybevétele esetén hidrológiai vizsgálat megállapította, hogy megfelelő minőségű szabad vagy szabaddá tehető vízkészlet áll rendelkezésre, ha az öntözendő terület vízrendezése a szükséges mértékben megtörtént vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik, illetve legalább 5 éves időszakra igazolható öntözővíz-kereslet esetén. Ez alól kivételt képez az egyszerűsített öntözési vízhasználat. Az egyszerűsített öntözési vízhasználat esetében a naponta kivett vízmennyiséget öntözési gépüzem naplóban kell rögzíteni.

Felszín alatti vizek

A felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg. A NAK útmutatója ide kattintva érhető el.

Rétegvizek

A mikroöntözés és a mikroöntözés alóli kivétel: rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra csak mikroöntözésre adható vízjogi létesítési vagy fennmaradási engedély. Rétegvízből történő, mikroöntözéstől eltérő öntözést az folytathat, aki 2010. május 14. napja előtt indult eljárásban kiadott, 2012. december 21. napján hatályos, mikroöntözéstől eltérő vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A december 21. napján hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiség nem növelhető! Az engedélyesnek a kitermelt vízmennyiség mérését 2013. április 15-től összegző vízmérővel kell biztosítania.