A szarvasmarha lehet minden probléma fő oka

Lassan el kell fogadnunk, hogy kevesebb húst kell ennünk a jövőben. Na, nem egy új diéta miatt, hanem hogy csökkentsük a környezetünk károsítását. Szakértők szerint ugyanis az étrendünk megváltoztatásával tehetjük a legtöbbet környezetünk védelme érdekében.

Nap- mint-nap hallani a mezőgazdaság fenntarthatóságáról. Ez idáig elsősorban az élelmiszer-termelési rendszerek változásait jelentette, most már azonban a fenntarthatóságot inkább az étrend megváltozásához és a növekvő hatékonysághoz kötik a szakértők.

Ezt annak fényében mondják, hogy az elmúlt időszakban a kutatók több mint 740 féle termelési rendszert vizsgáltak meg, több mint 90 különböző típusú élelmiszer előállításához. A kísérletsorozatra azért volt szükség, hogy megértsék az összefüggéseket az étrendek, a mezőgazdasági termelési gyakorlatok és a környezeti degradáció között – írja az agronaplo.hu

Ideje lenne környezet-barátabbá tenni a tehéntartást

A vizsgálatok végeztével érdekes eredményeket kaptak a kutatók. A bio rendszerekről például kiderült, hogy kevesebb energiát használnak fel, mint a hagyományos mezőgazdaság, viszont a területhasználatuk jóval magasabb.

Sőt, üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve nem jobbak, mint a hagyományos termelés és a tápanyag elszivárgása is igen magas volt a vizsgált talajokban.

Az is kiderült, hogy a legelőn tartott szarvasmarhák több területet igényelnek és több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint az abrakon tartott testvéreik. Ebből úgy tűnhet, hogy a hagyományos gazdálkodást kell a jövőben is erőltetni, ettől azonban óva intenek a kutatók. Ehelyett az összes ismert rendszer előnyös részeinek kombinálásával kellene fenntarthatóvá tenni a mezőgazdaságot.

Pozitív hatással lenne a környezetre, ha kevesebb marhahúst fogyasztana az emberiség és helyette a sertés-, baromfi- és a halhúst helyeznénk előtérbe. Így egy nagyobb étrendi váltás igen pozitív befolyással lehetne a környezet fenntarthatóságára és az emberi egészségre.

De mi történhet, ha nem cselekszünk, és nem próbálunk javítani a mezőgazdasági termelésen és a szokásainkon?

• 200-1000 millió hektár termőföld merülhet ki,
• háromszorosára emelkedhet a műtrágya felhasználásának mennyisége,
• ugyancsak háromszor annyi növényvédő szert használhatnak fel a gazdálkodók a jövőben,
• 80 százalékkal emelkedhet az üvegházhatású gázok kibocsátása,
• jelentősen megemelkedhet az étrenddel összefüggő betegségek gyakorisága.

Megéri változtatni.