Tegnaptól a kanadaiak jól befűthetnek a magyaroknak a CETA révén

Szeptember 21-től megszűnt a Magyarország és Kanada között érvényben lévő vámok többsége, ideiglenesen hatályba lépett a Kanada és az EU közötti kereskedelmi megállapodás (CETA). De mit hozhat ez a magyar mezőgazdaságnak?

A szabadkereskedelemmel az a probléma, hogy az azzal járó előnyök nem egyenlően oszlanak el. A versenyképesebb ország és cég jobban jár, a gyengébb rosszabbul. A probléma itt az lehet, hogy jelen helyzetben Kanada számít erősebbnek és mi húzhatjuk a rövidebbet.

A potenciális vesztesek mindig az utolsókig küzdenek azért, hogy megakadályozzák a piacnyitást. A megállapodások pedig többnyire a nagyobb cégeknek kedveznek. Ők erősebb és gazdagabb szereplőként lépnek az új piacra, ahol csődbe vihetik a versenytársakat.

Európában ez különösen a mezőgazdaságot érinti érzékenyen, mert a kanadainál sokkal kisebb birtokméret, az állami és uniós támogatásoktól való elég erős függés, a kevésbé hatékony termelés, valamint a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi és a népegészségügyi szabályok tömkelege teszi jóval drágábbá az itteni szektort - olvasható az Indexen.

A tájékoztatás szerint néhány meghatározott kanadai termék esetében az unió csak korlátozott mértékben nyitotta meg piacát, miközben több európai exportterméknél biztosítja a kanadai piachoz való jobb hozzáférést. Ilyenek például a feldolgozott termékek, a borok, a szeszes italok, a sajtok, valamint a zöldség és gyümölcstermékek.

Szeptember 21-től megszűnt a Magyarország és Kanada között életbe lépett a CETA.

A CETA megállapodást hazánk mellett szinte minden európai országban nehezményezik a gazdák. Az európaiak nem akarnak versenyezni a kanadaiakkal (is).

De a CETA csak az első lépés a nagyobb bajokhoz vezető úton. Ha ennek mintájára az Egyesült Államokkal hasonló megállapodásra kerül sor (ez a mozaikszó a TTIP), akkor az amerikai agrárpiac hatalmas és tőkeerős cégei  juthatnak az európai piacra. Ez különösen rosszul érintheti a magyar mezőgazdaságot.

A másik ellenérv, hogy az észak-amerikai szabályok jóval kevésbé szigorúak, mint az itteniek.Eezért akár hormonkezelt vagy génmódosított élelmiszerek is bejuthatnak az uniós piacra. Ennek ellentmond, hogy a CETA szövege alapján az EU-ba érkező kanadai termékeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós szabályozásoknak. Bár távlati célként szerepel a szabályok harmonizációja, de a GMO engedélyezését az EU tagállami beleegyezés nélkül nem vihetik végbe.