Terjed a sertéspestis, nőtt a magas kockázatú és fertőzött területek száma Magyarországon

Az elmúlt hetekben újabb területen, a Komárom-Esztergom megyei Dunaalmás külterületén elhullottan talált 6 vaddisznó mintájában mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az ASP Szakértői Akciócsoport a friss eredmények alapján a kockázati besorolás módosításáról döntött: Komárom Esztergom megyében 4 vadgazdálkodási egység teljes területét nyilvánították fertőzött területté, további 9 terület pedig magas kockázatúvá vált Győr-Moson-Sopron megyében. Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés tartóktól is fokozott odafigyelést igényel.

A Nébih számolt be róla, hogy az elmúlt hetekben 6, Dunaalmás külterületén elhullottan talált vaddisznó mintájában is igazolta az ASP vírus jelenlétét a hivatal állategészségügyi diagnosztikai laboratóriuma. A térség járványügyi helyzetében bekövetkezett változásokat az ASP Szakértői Akciócsoport február 24-i ülésén értékelte. 

Az új esetek, valamint a legfrissebb kockázatelemzés eredménye alapján a szakértő grémium 

• Komárom-Esztergom megye 4, eddig magas kockázatú területbe tartozó vadgazdálkodási egységének teljes területét fertőzötté nyilvánította, 
• valamint a magas kockázatú terület 9 – korábban közepes besorolású – Győr-Moson-Sopron megyei vadgazdálkodási egység területével nőtt. 

Az intézkedések elsősorban a vadgazdálkodókat érintik, azonban a járványügyi helyzet változása a házisertés-tartóktól is fokozott odafigyelést igényel. 

A Nébih honlapján megtalálható Jó Sertéstartási Gyakorlat utasításainak betartása a fertőzött területen kötelező, a magas kockázatú területen hangsúlyozottan ajánlott a sertéstartók számára. A vadgazdálkodási egységek aktuális kockázati besorolásáról a Nébih weboldalán, ide kattintva lehet tájékozódni.

A Földművelésügyi Értesítő LXX. évfolyam 2. számában megjelent az országos főállatorvos 2/2020. számú határozata, amelynek mellékleteként kiadták az új ASP mentesítési tervet.

Ennek legfontosabb pontjai:

• a fertőzött területen megállapított másodlagos pozitív eset után az érintett vadgazdálkodási egység (VGE) teljes területe automatikusan szigorúan korlátozott területbe  (SZKT) kerül besorolásba,
• SZKT-n belül vaddisznó egyéni diagnosztikai kilövés engedélyezhető, de kötelezően teljesítendő darabszám nem kerül meghatározására, vaddisznó trófea kikészítése lehetséges, egyéb állatfajok társas vadászata esetében kutya használata csak az apróvad vadászatokon engedélyezhető,
• Magyarország SZKT-n kívüli részén az állománygyérítés érdekében elrendelt diagnosztikai kilövés darabszáma a lezárt 2019/2020-as vadászati év, mint bázisév terítékének 150%-ban kerül meghatározásra, ezzel a vadgazdálkodási terv is teljesítésre kerül,
• a diagnosztikai tervszám nem teljesítése esetén az állategészségügyi hatóság külső segítséget is igénybe vehet a gyérítés fokozása érdekében,
• magas és közepes kockázatú területen lehetőség van a diagnosztikai célból kilőtt vaddisznók testének felhasználására,
• a fertőzött területen (beleértve az SZKT-t is) lévő vadfarmok vaddisznó állományát fél éven belül fel kell számolni,
• magas kockázatú és fertőzött területen vadfarm létesítésére engedély kiadására csak vaddisznótól eltérő állatfajokra lehetséges.

A sertéspestis kártalanítási eljárásban bevezetett változások:

• a vaddisznó hullák kereséséért óradíj nem, de a megtalált hullák után 30.000 FT állami kártalanítás jár,
• hulla- diagnosztikai kilőtt vaddisznó elásás, illetve gyűjtőhelyre való beszállítás állami kártalanítása pontos szabályozásra, egységesítésre került,
• vadfarm felszámolása estén járó állami kártalanítás szabályozása,
• gyűjtőhelyek üzemeltetésének differenciált kártalanítása,
• vaddisznó test után járó kártalanítás egységesítése és egyszerűsítése.