A termelők kiszolgáltatottak a láncokkal szemben

A vásárlóknak fel sem tűnik, de indokolatlanul alacsony árakon veszik át a magyar burgonyát a kereskedelmi láncok - írta a Magyar Idők hírportál. Nem csoda hát, ha évről-évre egyre kisebb területen termesztünk burgonyát.

Miközben a vásárlók vélhetően nem találkoznak idén túl alacsony burgonyaárakkal, a termelők arra panaszkodnak, hogy az áruházláncok rendre megpróbálják letörni a felvásárlási árakat. A kereskedők olyan akció­kat próbálnak megvalósítani, amilyeneket a piaci árak alakulása és a kínálat sem indokol. Elindult az egymásra licitálás, de ezeknek az akcióknak az árát végső soron termelők fizetik meg.

Szakértők szerint ezeknek a kampányoknak nincs hasznuk azon kívül, hogy az áruházak becsalogassák a vásárlókat. Ma már ugyanis jellemzően nem ősszel töltik fel terményekkel az éléskamrát a vásárlók. Senki nem vesz meg 30 kiló almát vagy krumplit ősszel, legtöbben az egész évben elérhető kínálatból választanak.

A kereskedelmi láncok csak az extra minőséget veszik át, a többi mehet a szemétbe

Az is nagy problémát jelent, hogy egyre több az olyan másod- vagy harmadosztályú termény, amit nem tudnak eladni a gazdálkodók. Az áruházak minél olcsóbban szeretnék beszerezni az élelmiszereket a termelőktől, a minőség szempontjából azonban olyan elvárásokat támasztanak, amelyeknek csak fogcsikorgatva lehet megfelelni.

Tapasztalatok szerint óriási az élelmiszer-pazarlás, a termelők jelentős erőfeszítéssel állítják elő a zöldséget, ami végül a szemétdombon vagy jobb esetben állateledelként végzi. Ugyanis ami görbe vagy kisebb, mint az átlag, mehet a szemétdombra, holott nem romlott vagy étkezésre alkalmatlan termékről van szó, hiszen hámozás után fogyasztható, tehát nem kellene a biogázüzemben vagy takarmányként végeznie. Erre megoldást kell találni, ma ugyanis semmilyen szabályozás nem vonatkozik a kereskedők áruátvételi gyakorlatára. Az áruházaknál óriási hatalom összpontosul, így mindenki inkább aláveti magát az akaratuknak, hiszen szeretné megőrizni a beszállítói státusát.

A burgonyatermesztés évről évre zsugorodik hazánkban, vetésterülete idén már alig érte el a 9000 hektárt. Ennek oka, hogy a hazai klíma egyre kevésbé felel meg a hűvös időjárást kedvelő növénynek. Vélhetően az idén a minőséggel nem lesz probléma, a hazai burgonyaföldek jelentős részén jó minőségű termést takaríthatnak be a gazdálkodók. A hozamok azonban nem mindenhol alakultak kedvezően: ott, ahol nagyon sok eső és vihar volt az idén, kevesebb termést lehet betakarítani.

Forrás: magyaridok.hu