Termőföldtől a labor eredményig – 2. rész

A talajmintavétel szabályai és a gyakori hibák után a cikksorozat második részében a fontosabb vizsgálati paramétereket vesszük sorra. Többek között az alábbiakban kiderül, mit mutat meg a talaj pH-értéke, mivel függ össze a talajok kémhatása, és mi jelzi a tápanyag-ellátottságot.

A szűkített talajvizsgálat körébe tartozó egyik fontos paraméter a talaj pH értéke, azaz hogy a talaj kémhatása milyen. Általánosságban elmondható, hogy ha a pH értéke közel van a 7-hez, az a talaj semlegesnek mondható. Ha értéke alatta van a 6-nak akkor enyhén savanyú, még kisebb értékeknél erősen savanyú talajokról beszélhetünk. Ha a pH érték nyolcnál nagyobb, akkor bázikus talajjal van dolgunk. A talaj kémhatása kémiai anyagokkal befolyásolható, ha a gazdálkodás úgy kívánja. Gazdálkodási szempontból az is megoldás lehet, hogy a talajadottságnak megfelelően választjuk meg a termeszteni kívánt növényt.

A talajok kémhatásával a talajok szénsavas mésztartalma szorosan összefügg. Savanyú talajokban mész gyakorlatilag nem található, míg a semleges és bázikus talajokban akár jelentősebb mész is kimutatható. A mész fontos szerepet játszik az ásványok és a talaj humusz szerkezetének kialakulásában, amely meghatározza a talaj szerkezetét. Jelentősége van még a talaj tápanyag és vízgazdálkodásában is.

Igen fontos adat a talajok humusztartalma. A humusz, mint tápanyagforrás fontos lehet, nitrogéntartalma tápelemként szerepel a hosszútávú nitrogén ellátottságban. Értéke általában 3%, ami megfelelő a növények számára, de a mennyisége mellett számít az is, hogy milyen eredetű és összetételű. Fontos szerepe van a talaj szerkezetének kialakulásában, hő-, tápanyag- és vízháztartásában.

A talaj tápanyag ellátottságát jól jellemzi a talaj (nitrit+nitrát)- nitrogén, foszfor és káliumtartalma. A nitrogén fontos a zöld növényi részek tömegének növekedésében, mint rövid távú nitrogénforrás. A foszfor és kálium a virágzásban és a termésképződésben elengedhetetlen. Optimális értékeik nagyban függnek a talajok egyéb jellemzőitől. Általában elmondható, hogy a N-tartalom kb. 20 mg/kg, a K-tartalom K₂O- ban kifejezve 100-400 mg/kg, P-tartalom P₂O₅-ban kifejezve 100-250 mg/kg.

Fontos talajfizikai mutató az úgynevezett Arany-féle kötöttségi szám, mely a talajok vízmegtartó képességéről, művelhetőségéről ad tájékoztatást.

A bővített vizsgálati csoport azt jelenti, hogy a szűkített vizsgálati csoportot még további paraméterekkel egészítjük ki. Ezek a nátrium-, magnézium-, szulfát-kén- és a mikroelemtartalom. Ha a Na-tartalom 30 mg/kg-nál több, azt jelenti, hogy szikesedési folyamattal számolhatunk. Továbbá ha a területet öntözik, az öntözővíz is befolyásolhatja a talaj állapotát.

A talaj Mg-tartalma a növények klorofill-képződésében fontos, de szerepe van a sejtek egyéb folyamataiban is. Magnézium esetén fontos, hogy egyéb ionokhoz hogyan aránylik. Fontos hogy a Ca:Mg aránya legalább 1:6, a K:Mg arány pedig 1:0,5 legyen.

A mikroelemek, úgymint a réz, mangán és a cink a növények enzimatikus folyamataiban vesznek rész. Kis mennyiségben szükségesek, de hiányuk betegséget okoz. Azonban nagy mennyiségben mérgező hatásuk van. Ezeket a vizsgálati köröket ha bővítjük újabb elemek vizsgálatával, mint a kadmium, nikkel, ólom, higany, króm és arzén, kapjuk a „teljeskörű vizsgálatot”. Erre akkor van szükség, ha ökológiai gazdálkodást kívánunk folytatni, vagy vélhetően a terület elszennyeződött korábban.

Hogyan hasznosíthatjuk a talajvizsgálati eredményeket?

A talajvizsgálati eredményeket előzetes ismeretek alapján, szakkönyvek segítségével, vagy az internet felhasználásával értelmezhetjük, azonban érdemes úgynevezett tápanyag gazdálkodási tervet készíteni, vagy készíttetni.

Szerzők: Antal Károly - Budai Júlia (Debreceni Egyetem ATK Karcagi Kutatóintézet, Központi Laboratórium)

Olvasta az 1. részt is? Ha nem, kattintson ide!>>