Tömeges méhpusztulással érkezett a tavasz

Kemény volt a tél és ezt a méhek is megérezték. Országszerte komoly méhpusztulásokról számolnak be a méhészek. Van gazdálkodó, akinek 66-ból 41 családja elpusztult. A gondot azonban nem csak a téli extrém hideg jelentette a Greenpeace szerint.

Sok méhészt megviselt az idei tél. A hatvani Muri Gábor méhészetét jelentősen megtépázta a hideg tél és a nem jól ható atkaölő szer kombinációja: a 66 méhcsaládja közül 41 elpusztult az idei télen. A Magyar Időknek hasonló problémáról számolt be Bíró Márton kaposvári méhész is, a térségben a méhcsaládok 30-40 százaléka pusztult el télen a hosszan tartó hideg időjárás miatt.

A ritkán látott méhpusztulásnak több oka lehet, kezdve az atkáktól, át a vírusokon, egészen a rossz minőségű telelőélelemig. De a méhészek nem lélegezhetnek fel most sem. A következő időszakban a vegyszerekkel kell szembenézniük, amik tovább ritkíthatják a már így is foghíjas állományokat.

A kemény tél - és egyéb külső tényezők - igencsak megtépázták a magyar méhcsaládokat

A legveszélyesebbnek a neonikotinoid csávázó szerek számítanak, melyek ugyan 90 százalékban nem veszélyesek a méhekre, de a maradék 10 százalékban idegrendszeri és fiziológiai károkat okoznak, megzavarva a tájékozódási képességüket és gyengítve az immunrendszerüket.

A neonikotinoid szerek nem csupán a termesztett növényeken vannak jelen, hanem a szántóföldek körül lévő növényeken is kimutathatóak. Így a méhek szinte sehol sincsenek biztonságban. Pedig a méheket jobban kellene védeni, a világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede ugyanis függ a beporzástól.

A méhek pusztulása az utóbbi időben komoly vitatéma a szakemberek körében, egyezségre azonban még nem jutottak. És amíg nincsen egyezség a veszélyes növényvédő szerek használatáról – vagy épp nem használatáról – addig a méhek továbbra is ki vannak téve a veszélynek…