Uniós oltalmat kapott két balatoni hal: a fogassüllő és a ponty

„Balatoni hal” elnevezéssel uniós oltalmat kapott a fogassüllő és a ponty. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként az EU területén Balatoni halnak csak a termékleírásában rögzített követelményeknek megfelelően tenyésztett pontyot és fogassüllőt lehet nevezni. A „Balatoni hal” tenyésztése kizárólag a Balaton vízgyűjtő területén történhet. A balatoni halgazdaságok már az 1920-as évektől kezdve nagy gondot fordítottak a Balaton két, gazdasági szempontból legjelentősebb hala, a fogassüllő és a ponty tudatos halgazdálkodással történő szaporítására.

Ilyen a balatoni fogassüllő

A „Balatoni hal” földrajzi jelzés körébe tartozó fogassüllő húsa hófehér, sovány, szálkátlan és ízletes, alacsony zsír- és magas fehérjetartalmú. A „Balatoni hal” fogassüllő húsának különleges minősége annak köszönhető, hogy a Balaton vízgyűjtő területén nagy arányban megtalálhatók az őshonos, fehér húsú táplálékhalak (küsz, dévérkeszeg és garda) - írta az Agrárminisztérium.

A ponty jellemzői

A „Balatoni hal” földrajzi jelzést ponty esetében kizárólag a Balaton vízgyűjtő területéről származó „balatoni sudár” vagy „varászlói tükrös” államilag elismert tájfajták egyedeire lehet használni. A „Balatoni hal” földrajzi jelzéssel ellátott ponty húsa tömör, rugalmas állagú, ami a magas fehérjetartalmú természetes tápláléknak és kiegészítő természetes kagylótakarmánynak köszönhető.

A Balatoni hal termelési területe

A „Balatoni hal” termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének megjelölt helyeire terjed ki. A termékek fogyasztók által elismert gasztronómiai tulajdonságai és különleges minősége alapvetően a sajátos földrajzi környezetnek, ezen belül a klíma, a vízminőség, az ökológiai állapot és a táplálkozás együttes hatásának tulajdonítható. A Balatonban és vízgyűjtő területén elhelyezkedő halgazdaságokban a hal bőven megtalálja a fejlődéséhez szükséges táplálékot, amely hozzájárul ahhoz, hogy kivételes ízű balatoni halat fogyaszthasson a fogyasztó, és amelynek köszönhetően vált méltán híressé a balatoni hal.

A halak termelési területe Magyarországon a Balaton vízgyűjtőterületének az alábbiakban megjelölt helyeire terjed ki:

1. Balaton és vízrendszere (halgazdálkodási vízterület nagysága: 61 139 ha) Balaton és vízrendszere egyes víztestei:
   – a Balaton egész területe,
   – a Zala folyó a torkolattól a fenékpusztai vasúti hídig,
   – a Hévíz folyás a torkolattól a tó duzzasztó műtárgya előtt számított 50 m-es alvízi szelvényig,
   – a Páhoki-csatorna a torkolattól a Hévíz folyásig,
   – az Egyesített-övcsatorna a bárkázó hídtól a Gyöngyös patak befolyásáig,
   – a Fenyvesi-nyomócsatorna a torkolattól a balatonfenyvesi szivattyúházig,
   – a Nyugati-övcsatorna a torkolattól a pálmajori vasúti hídig,
   – a Keleti-Bozót-csatorna a torkolattól a pusztaberényi vasútállomás felé vezető út hídjáig,
   – a Jamai-patak a torkolattól a Bugaszegi-halastó lecsapoló zsilipjéig,
   – a Tetves-patak a torkolattól a Balatonlellei-halastavak lecsapoló zsilipjéig,
   – a Kismetszés a torkolattól a 70-es közútig,
   – a Nagymetszés a torkolattól a szóládi fahídig,
   – a Lesence-, a Kétöles-, a Tapolca-, az Egervíz- és a Burnót-patakon, valamint az Egermalom-csatornán a torkolattól a 71-es közútig,
   – a Sári és Cigány-belvíz-csatorna a somogyszentpáli bekötőúttól a Nyugati-övcsatornáig,
   – a Nyugati-övcsatorna Pálmajor vasúti híd feletti Határ-külvíz csatornáig tartó szakasza,
   – a Határ-külvízcsatorna torkolattól a Marcali-Öreglak közötti közútig tartó szakasza,
   – a Cigány csatorna,
   – a Keleti-Bozót vízfolyás.
2. Kis-Balaton Vízédelmi Rendszer I. ütem (Hídvégi-tó) (terület: 2000 ha) 3. Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem (Fenéki-tó) (terület: 5110 ha)
3. Marcali-víztározó (terület: 407 ha) 5. Fonyód-Zardavári halastavak (terület: 135 ha)
4. Balatonlelle-Irmapusztai halastavak (terület: 275 ha) 7. Buzsáki-Ciframalmi halastavak (terület: 138 ha)
5. Balatonszárszó-Nádfedeles halastó (terület: 15 ha) 9. Balatonföldvári halastó (terület: 23 ha) 10. Somogyvár-Tölösi halastavak (terület: 26 ha) 11. Varászlói halastavak (terület: 174 ha) 12. Siófok-Töreki halastavak (terület: 36 ha)