Véd- és dacszövetségbe tömörültek a Visegrádi négyek az uniós agrárpénzek megtartásáért

A visegrádi négyek, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia, továbbá a balti országok is egyetértettek abban, hogy elfogadhatatlan a közös agrárpolitikára fordítható uniós források 2020 utáni időszakra javasolt csökkentése – közölte Nagy István agrárminiszter Bábolnán, a magyar V4-elnökség záró agrárminiszteri találkozóján. Nem kérhetünk többet a gazdáktól úgy, hogy közben a bizottság drasztikus mértékben csökkenteni akarja a támogatásokat – folytatta. A Közös Agrárpolitikából származó forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk. A nemzetközi találkozóról a Világgazdaság számolt be bővebben.

Eddig példátlan együttműködés alakult ki

A visegrádi négyek agrárminiszterei, továbbá Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia tárcavezetői együttműködésük során most először egészültek ki a balti országok képviselőivel, és folytattak egyeztetéseket aktuális agrárpolitikai kérdésekről. A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország és térségbeli szövetségesei számára elfogadhatatlan a KAP-költségvetés Európai Bizottság által javasolt csökkentése. Különösen az, hogy a megjelent jogszabályi javaslatok lényegesen több terhet raknának a gazdákra. A magyar agrártárca számításai szerint az Európai Bizottság javaslatának elfogadásával a magyar KAP-források – 2018-as összehasonlító áron – a közvetlen kifizetéseknél 16,4 százalékkal, míg a vidékfejlesztési támogatásoknál 26,6 százalékkal csökkennének a 2020 utáni hétéves költségvetési időszakban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is összegezte, mire számíthatunk az új KAP-ban

Arról itt írtunk korábban, hogy összefoglalta a NAK, milyenek lehetnek 2020 után a Közös Agrárpolitika keretei. A KAP Stratégiai Tervben a tagállamok választják ki, hogy a fenti célok teljesítését – a helyi sajátosságokat figyelembe véve – milyen intézkedésekkel kívánják elérni. A választható intézkedéseket azonban a Rendelet rögzíti majd. Az intézkedések sikerességének, illetve általában a támogatáspolitika teljesítményének a mérésére továbbá a célok elérését alátámasztó tervszámokat és eredménymutatókat (ún. indikátorokat) is meg kellene határozniuk a tagállamoknak, a Rendelet adta keretek között. A Rendelet 9 uniós gazdasági, környezeti és társadalmi -úgynevezett- specifikus célkitűzést határoz meg, melyekre alapozva alakítják ki a tagállamok támogatáspolitikájukat. A célkitűzések a gazdasági életképességre, a termelők támogatására, egy magasabb szintű környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményre, valamint a vidéki térségek fenntarthatóságára koncentrálnak.