Erdő- és vadgazdálkodás

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Szajkókat vetnek be az erdő felújításába a magyar erdészek

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában. Ehhez 2020 októberétől „szárnyas” segítséget is bevonnak, szajkók közreműködését is igénybe véve. Így nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt első körben a madarakra bízzák. Egy szajkó ugyanis évente akár 2-3 ezer makkot is elrejt az erdőben.

Életbe léptek a vadászatot érintő legfrissebb törvénymódosítások

Módosult a vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás. Változások léptek életbe a vadvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatban is. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara foglalta össze a főbb változásokat.

Ragadozómadarakat lehet megfigyelni az erdei fülesbaglyok országos felmérése során

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva szervez országos felmérést az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről 2022. január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A telelő madarak lakossági felmérése sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat, mintha azt csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt az év közben ritkán látható baglyok megfigyelése izgalmas élmény a természeti élményekre vágyók számára.

Magyar kutatók vizsgálták az invazív kagylók versengése és a ponty táplálékválasztása közötti összefüggést a Balatonban

Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben vizsgálták az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit a Balatonban. A kutatók kimutatták, hogy a kvagga kagylót annak beltartalmi értéke alapján a vándorkagylónál szívesebben fogyasztja a ponty. A kagylók sikeres terjedésében tehát nem a predációval szembeni védekezés, hanem más stratégia játszik szerepet.

Afrikai sertéspestis, Olaszország: emberi beavatkozás okozhatta a vírus terjedését

Az afrikai sertéspestis (ASP) első esetét találták egy vaddisznóban az északnyugat-olaszországi Piemont régióban. Különböző olasz médiumok számoltak be az esetről, amelyet egy elhullott vaddisznóban találtak az Alessandria tartományban található Ovada településen. A város Genovától alig 30 km-re északnyugatra, illetve Torinótól 85 km-re délkeletre található.

Új beruházások, programok és fejlesztések Magyarország legszebb helyein

Eredményes évet zártak a hazai nemzeti park igazgatóságok. A 2021-es év során 30 jelentős beruházás fejeződött be javarészt uniós támogatásból, 8,7 milliárd forint összértékben. Így a leromlott élőhelyek helyreállításával a védett területek felértékelődtek, a pandémia alatt pedig élénkült a turizmus is. Az emberek 95 százaléka saját bevallása szerint szívesen tölti szabadidejét a természetben, 70 százalékuk járt is valamelyik nemzeti parkban, 98 százalékuk pedig fontosnak gondolja a természeti és táji értékek ismeretét.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

A magyar horgászok tudását tesztelték a hazai tudósok: meglepődtek az eredményeken

Magyarországon 800 ezer regisztrált horgász van, ezzel ők a felszíni vizeket használók legnépesebb közössége. Ugyanakkor sem az ökológusoknak, sem a természetvédelmi szakembereknek nincsenek ismereteik a horgászok tudásáról, illetve általában az ökológiához való viszonyukról, ezért nagyon fontos lenne párbeszédet kezdeni velük a vizek állapotáról, védelméről. Ezzel a céllal indult el az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatássorozata, amelynek első lépéseként a horgászok vízinövény-ismeretét mérték fel.

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.

A magyar erdőgazdálkodás jövőjét meghatározó kérdéseiről egyeztettek a szakmai szervezetek

Az 5 meghatározó erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezet párbeszédet kezdeményezett az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesével, Dr. Bándi Gyulával. Az egyeztetés témája az erdőgazdálkodással szemben támasztott közérdekű elvárások, és azok teljesítésének lehetőségei voltak. A továbbiakban közösen igyekeznek elérni azt, hogy az erdőkkel kapcsolatos, a jövő nemzedékek érdekeit is figyelembe vevő társadalmi célok meghatározási folyamatában az erdőgazdálkodás szempontjai is megfelelően érvényre jussanak.

Komoly szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom védelmében

Magyarországon rendezték meg a nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát. Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt a legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így hazánknak kiemelt szerepe van a faj megőrzésében.

Különleges horgászélményt nyújtó faj lett a 2022-es Év hala

A Magyar Haltani Társaság honlapján megadott három jelöltre 2021. december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ez alapján alakult ki az Év hala szavazás végeredménye. A harmadik helyen a nagyobb folyóvizek márnazónáját és a dévérzóna erősebb sodrású szakaszait jellemző bagolykeszeg végzett, megszerezve a szavazatok 20 százalékát. A védett széles durbincsra, amely csak a Duna, a Dnyeper és Dnyeszter vízrendszerében él, a szavazók 25 százaléka voksolt, így második lett. Az első helyet 55 százalékos abszolút többséggel, a vizeinkben nagyon elterjedt és így sokak által ismert bodorka szerezte meg.

Vizsgákra is készít az új, Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv

A Szaktudás Kiadó kínálatában jelent meg az új Vadászati Ismeretek című elektronikus szakkönyv Prof. Dr. Náhlik András szerkesztésében, ami jelenleg elengedhetetlen ismeretanyagot dolgoz fel a sikeres vadászvizsgák tekintetében. Továbbá olyan naprakész információkkal szolgál a gyakorló vadászoknak is, amelyek máshol, így egy kötetbe szerkesztve még nem jelentek meg.

Elkészült a magyar tanulmány: kedvezőtlen a vízmérlegre és a gazdálkodásra is a Homokhátság erdőtelepítése

A Duna-Tisza közi Homokhátság területén az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A legellentmondásosabb a homokfásítás kérdése, mely a homoki erdőgazdálkodás nagy múltja miatt „tabunak” számít. A terület sorsát a homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala közötti ellentmondások határozzák meg, erről készült egy magyar tanulmány.

Vízhiány, tarrágás és erdőtűz gyengíti a Föld legnagyobb organizmusát, a Pando-t

Az amerikai Utah állam közepén él, 6 ezer tonna a tömege és akkora, mint a fél Margitsziget. A Wasatch-hegységben közel 44 hektáron elterülő 14 ezer éves Pando a világ legnagyobb növényi organizmusa. Ökológiai kutatások azt is feltárták, hogy Pando és a többi amerikai rezgő nyárfából álló erdők komplex biodiverzitás központok, több mint 100 honos állat- és növényfaj élőhelyét biztosítva. A létét most veszélybe sodorta az antropogén klímaváltozás – írta a Conversation-ben megjelent cikkében Richard Elton Walton az angliai Newcastle-i Egyetem biológusa.

Nordmannt importál, lucfenyőt exportál Magyarország

Hazánk földrajzi adottságaiból, a magashegységek hiányából következik, hogy bizonyos fajta fenyőket, elsősorban a karácsonyfaként tartósságáról és dús ágairól híres nordmannt importálunk, míg lucfenyőt exportálunk. Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A tevékenységet – beleértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaság végzi. A karácsonyfának nevelt fenyők faiskolákból származnak, a piacra kerülő áruk nem az erdők kiirtását követően kerülnek a kereskedelmi forgalomba. Itt a 2021-es fenyőfa körkép.

Itt a magyar halpiaci körkép: kiderül, mi kerül a karácsonyi halászlébe

Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a Magyarországon megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékükkel az egészséges táplálkozás fontos részévé válhatnak. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal egyik legfontosabb kelléke is. A magyar haltermelés környezetkímélő módon, alacsony energiafelhasználással, magas színvonalon állít elő kiváló minőségű, egészséges halhúst. Anyagunkból kiderül, milyen haltermékekre várható a legnagyobb igény 2021 telén.