Lazított a kormány - a szükség legyőzte a természetvédelmi érdekeket a fakitermelés és tűzifabeszerzés kérdésében

Gulyás Gergely miniszter még a hétvégén, a hatósági áras üzemanyag vevőkörének módosításakor arra is kitért, hogy elrendelik a tűzifa kivitelének tilalmát és a fakitermelés bővítését is. Utóbbihoz csütörtökön meg is érkezett a kormányrendelet a részletekkel. Ennek ismeretében megállapíthatjuk, hogy könyebbé válik a kitermelés, de a természetvédelmi szempontok sérülnek.

Nem elég csak fákat ültetni, a vízmegtartást és -pótlást kell beépíteni a gyakorlatba

 Mindenhol érzékelhető hatása van a klímaváltozásnak, elég ha az extrém hőmérsékleti viszonyokból indulunk ki. Az elkövetkezendő időben ezek a hatások egyre hevesebbek lesznek, a szélsőséges jelenségek korábban nem látott intenzitást is elérhetnek. Bár a körülmények korlátozottak, mégis van esély a biodiverzitás élénkítésére és a klímaváltozás elleni harcra. A megoldás pedig a fáinkban rejlik.

Mi legyen a tarlóval? És a kivágási tilalom?

Lassan elindul az árpa aratása, de a munkálatokat követően is be kell tartani egyes területalapon nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó előírásokat. Ezek közé tartoznak például a minimális talajborításra vonatkozó előírások, amelynek értelmében a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után is fenn kell tartani a minimális talajborítást.

Náluk is olyan lesz a klíma, mint nálunk – francia szakemberek jöttek tanulmányozni az erdeinket

Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja. A gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását. Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27 között a francia Országos Erdészeti Hivatal szakértői.

Nagy változások jöhetnek az erdőgazdálkodás és a magyar faipar számára

Második alkalommal tartotta meg a Soproni Egyetem az általa létrehozott “Fenntartható Fagazdálkodási Kerekasztal” beszélgetést. Nagy változások jöhetnek az erdőgazdálkodás és a magyar faipar számára.

Hasznos a fásítás, de nem csodaszer az éghajlatváltozás ellen

Magyarország jelentős része nem alkalmas erdőtelepítésre az Ökológiai Kutatóközpont elemzése szerint. A légköri szén-dioxidot legtartósabban az erdők kötik meg, de a telepítésük energiát igényel, és az előkészítés szintén szén-dioxidot szabadít föl a talajból.

20 éven át több mint 450 eurós éves támogatást kaphatnak a saját területen erdősítők

20 évig 456 eurós éves támogatásban részesülnek azok, akik az erdőalapon kívül saját területre ültetnek erdőt Romániában a kormány által elfogadott javaslat szerint. A bukaresti kormány április elején tartott ülésén az országban először megteremtette a törvényes lehetőséget arra, hogy természetes és jogi személyek egyaránt az erdőalapon kívül fát ültethessenek, és ezért éves juttatást kapjanak.

Az erózióvédelem gyakorlati bemutatása segít a talajok és a termés megőrzésében

Az erózió országszerte nagymértékben pusztítja a mezőgazdasági területeket. Sajnos többségében a helytelen gazdálkodási mód, a nem megfelelő agrotechnika választása és alkalmazása idézi elő a problémát. A Nébih szakcikke szemléltette azokat a tapasztalatokat, melyekkel a hatósági munkák során találkoztak az erózió okozta károk megelőzésével és kezelésével kapcsolatban.

Tájékoztató sorozat indult az erdészeti tevékenységek támogatási lehetőségeiről

Az elmúlt évek szakmai tájékoztató sorozatainak tapasztalatai alapján a NAK újabb erdészeti rendezvénysorozatot indít. A korábbi fórumokon való részvétel és a hallgatóság aktivitása azt mutatja, hogy az érintettek részéről igény van az ágazattal kapcsolatos Európai Uniós és hazai történésekhez kapcsolódó tájékoztatásra, a változó jogszabályi és támogatási környezet megismerésére.

Pénz és forrás a gazdáknak: itt az agrártámogatások áprilisi hírösszefoglaló anyaga

Márciusban is sok pénzről és támogatásról számoltunk be az európai és a magyar mezőgazdaság vonatkozásában. Fontos anyagokat szerkesztettünk a Közös Agrárpolitika támogatásairól, a Green Deal megvalósításának lehetséges forgatókönyveiről. Beszámoltunk az EU-s források újdonságairól is. Érdemes átolvasni az agrártámogatások hírösszefoglaló anyagunkat, mert hasznos információkat hoztunk benne.

A kudarcok helyett jó megoldást kell használni az erdőhasználati szerződések terén

A magán erdőgazdálkodás szerveződésére vonatkozó szabályozás ellentmondásait foglalta össze a NAK. A közös gondolkodást az erdőkben fennálló osztatlan közös tulajdon érdemi, de az erdők további aprózódását nem eredményező felszámolásának lehetőségével kell kezdeni. A most kivezetett erdőgazdálkodási megbízási szerződések ingoványos világa helyén rendkívül nagy munkával egy újabb csalfa világ épül.

A nagy a profit ellenére több mint 400 alkalmazottjától vált meg az állami erdészet

Nem mondott le leépítési tervéről a környezetvédelmi minisztérium és a Romsilva vezetősége, így 415 alkalmazottjától vált meg az országos erdőgazdálkodási társaság Romániában. A Silva Erdészeti Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint a tömeges elbocsátás „teljesen törvénytelen, erkölcstelen és indokolatlan”, tekintve, hogy a Romsilva a jelenlegi személyzeti struktúrával is a vártnál nagyobb profittal zárta a 2021-es évet, és valamennyi műszaki-gazdasági mutatót teljesített.

Büntetendő hanyagsággal dolgoznak a faimportőrök, büntetett is a Nébih

Kiemelt figyelmet fordított 2021-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az Európai Unión kívüli országokból fát, faterméket importáló piaci szereplők vizsgálatára. Az EUTR ellenőrzések komoly problémákat fedtek fel: a vizsgálat alá vont importőrök több mint fele az alapvetően megkövetelt DDS-rendszert sem dolgozta ki, további jelentős részük pedig hibásan teljesítette ezt a kötelezettségét. A hatóság 15 esetben e hiányosságok pótlására kötelezte az érintetteket, a 6 legsúlyosabb szabálysértőt pedig eltiltotta a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától.

Még 9200 fafaj lehet a világon, amit nem ismer az emberiség

Világszerte még mintegy 9200 fafaj várhat arra, hogy felfedezzék, ezt állítja egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában. A tudomány jelenleg 64 ezer 100 fafajt ismer, a még leírásra váró fajok aránya a tapasztalatok szerint 14 százalékra tehető, ebből következtettek a még ismeretlen fafajok számára a tudósok, akik szerint egészben biztosan vannak köztük olyan igazi ritkaságok, amelyek a klímaváltozás miatt kipusztulhatnak, még mielőtt megismernénk őket.

Súlyos veszélyt jelent a hazai erdőkre az idegenhonos fajok terjedése

Magyarország erdeinek szerepe az elmúlt, koronavírussal terhelt időszakban különösen felértékelődött. A biológiai sokféleség fenntartásán, a természeti értékeink és kincseink megóvásán és az ökoszisztéma szolgáltatások nyújtásán túl is hasznosak az erdők. Sajnos azonban az ökoszisztémában helytálló szerepének felismerése még nem elegendő erdeink biztonságához, a különböző romboló hatású tényezők folyamatosan jelen vannak. Ilyenek az idegenhonos fajok, az invazív növények is.

Szajkókat vetnek be az erdő felújításába a magyar erdészek

A Pilisi Parkerdő munkatársai különleges, természetközeli módszerrel újítanak meg egy rossz állapotú fenyvest Pest megyében, Veresegyház határában. Ehhez 2020 októberétől „szárnyas” segítséget is bevonnak, szajkók közreműködését is igénybe véve. Így nem maguk az erdészek ültetnek csemetéket, vagy magokat, hogy a rossz minőségű erdőt fokozatosan megújítsák, hanem azt első körben a madarakra bízzák. Egy szajkó ugyanis évente akár 2-3 ezer makkot is elrejt az erdőben.

Különleges magyar hangfelvételek: áradó patakok, rekkenő nyarak és védett erdők hangjaiból készült album

A MATE dendrológusa mutatta be a 2022-es Év Fája győztesét

Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fája kiírás győztesét. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban több 100 éves famatuzsálemek is ismertek. A mályvafélék családjába tartozó nagylevelű hárs (latin nevén Tilia platyphyllos) hatalmas termete, terebélyes koronája erőt sugározva ígér menedéket. A fa szépsége főként szabad állásban érvényesül, a nagyvárosok páraszegény, szennyezett levegőjét, a száraz környezetet nem viseli el.