747 milliós tejfeldolgozó üzemet adtak át Petőfiszálláson

Átadták a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet tejfeldolgozó üzemét. A mintegy 747 millió forint értékű beruházás a Vidékfejlesztési Program 347 millió forintos európai uniós támogatása mellett 400 millió forint önerővel épült meg. Ván Jenő, a Gazda-Tej Értékesítési Szövetkezet elnöke elmondta: a szövetkezet még 2001-ben jött létre a tanyás térségekben külön-külön, egymástól szétszórtan termelő gazdák összefogására.

1,8 milliárdért fejlesztenek egészségesebb tejtermékeket Kaposváron

Magas biológiai értékű, egészségesebb tejtermékek előállításán dolgozik a Kaposvári Egyetem és a Fino-Food Kft. A 3 éven át tartó projektre 1,8 milliárd forintot költenek - közölte a felsőoktatási intézmény agrár- es környezettudományi karának dékánja. Tossenberger János dékán elmondta, hogy a döntő részben európai uniós pályázati támogatásból finanszírozott, a tejipari céggel közös munka keretében olyan, a robottechnológián és a preciziós gazdálkodáson alapuló, a hazai agrárökológiai adottságokat szem előtt tartó fejlesztéseken dolgoznak, amelyek a takarmány előállításától a tehénfejési technológián át a tej feldolgozásáig a teljes termékláncot érintik.

Egységben az erő: az ok, amiért hasít a lengyel mezőgazdaság

A lengyelek Európa egyik legkomolyabb és leginkább meghatározó mezőgazdasági nagyhatalma. Az ország 3 évvel ezelőtt több, mint 24 milliárd euró értékű mezőgazdasági terméket adott el az Európai Unióban, miközben a behozataluk összértéke 17 milliárd volt. A 7 milliárdos kedvező egyenleg azt mutatja, hogy a lengyel mezőgazdaság jóval az uniós átlag felett teljesít. A lengyel mezőgazdaság fejlődésének ütemét jól mutatja, hogy az unióba történő agrárkivitelüket mindössze 12 év alatt megháromszorozták.

891 millióból indulhat el a Tejkomplexum jövő decemberben

Tejkomplexum alapkövét tették le a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szenttamáson a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (TM Zrt.) beruházásában. A próbaüzem várhatóan 2020 decemberében kezdődik meg, és 2021 januártól indulhat a tej feldolgozása és értékesítése. A tehenészeti telep rekonstrukciójával párhuzamosan egy napi 30 ezer liter tej teljes körű feldolgozására alkalmas tejüzemet létesítenek. Az üzem közvetlenül a tehenészet mellett lesz, és a tervek szerint a kifejt nyers tej zárt rendszeren keresztül kerül az üzembe. A tejüzem létesítésére a Pénzügyminisztérium Nagyvállalati Támogatási program keretein belül nyújtottak be pályázatot, az építkezés zöldmezős beruházással valósul meg.

Leszokhatunk a hús- és tejfogyasztásról az új termékek miatt

Igen nagy változás előtt áll a mezőgazdaság és az állattenyésztés egy új kutatás szerint. Még az is lehetséges, hogy a tej- és marhahús ipar a közeljövőben összeomlik. A RethinkX technológiai változásokkal foglalkozó szervezetnél úgy vélik, hogy megszakadhat a hús- és tejtermékek gyártása a manapság egyre népszerűbb húsmentes termékek és a hús alternatívái miatt. A társaság lemodellezte a folyamatokat, szerintük ez a változás 2030-ra következik be.

Milliárdos tejfeldolgozó üzem épült Mágocson

Mintegy 483 millió forintos uniós forrás és több, mint félmilliárd forintos saját erő segítségével létesült tejfeldolgozó üzem a Baranya megyei Mágocson - közölte a beruházó Makrom Kft. ügyvezető igazgatója, Kubik Zoltán a létesítmény átadását követően a Magyar Távirati Irodával. A zöldmezős beruházás eredményeként egy közel 1000 négyzetméteres üzemcsarnok és a hozzá tartozó infrastruktúra jött létre az északkelet-baranyai kisvárosban. A fejlesztésben hűtők, gyártótartályok kerültek a létesítménybe és érlelőkamrák épültek.

A termelők fennmaradása a tét a nyerstejár megemelésekor

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint a növekvő költségekhez kell igazítani a mára fenntarthatatlan nyerstej-árakat. Amennyiben ez nem történik meg, akkor több tejtermelő fennmaradása válik kétségessé. A szervezet korábban is többször hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig vagy a nyerstejtől a késztermékig jelenlévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése. Ugyanis a hazai tejtermelők számára az erősödő infláció, az inputköltségek drasztikus növekedése továbbra is jelentős kihívást jelent. Ráadásul a tejtermelők tömegesen jelzik a munkaerőköltségek és bérköltségek folyamatos emelkedését.

Napi 12 tonna mozzarellát gyártanak majd a Komáromban épülő üzemben

Naponta 12 tonna mozzarella sajt készítésére képes üzemet épít 4,7 milliárd forintos ráfordítással a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. Bartusekpusztán - mondta el Marczali Gábor, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek. A cégvezető tájékoztatása szerint a zöldmezős beruházással készülő sajtüzem naponta 100 ezer liter tejet dolgoz fel a Komárom külterületén található Bartusekpusztán. A szükséges tejmennyiség felét a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. saját termelése fedezi. Az elkészült mozzarellát az induláskor teljes egészében Olaszországba exportálják. A beruházáshoz a társaság 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást kap a projekt sikeres befejezése után.

Ezt hozta az áfacsökkentés a tejtermelőknek és a feldolgozóknak

Tartósan magas a nyerstej termelői átlagára mióta az UHT és ESL tejek általános forgalmi adóját 18-ról 5 százalékra mérsékelte a kormányzat. A tejfeldolgozók 3-4 százalékkal növelni is tudták a teljesítményüket. Az unióban enyhén csökkent a tejkínálat, de a kiviteli ár még mindig alacsonyabb a belföldinél. Hazánkban a nyerstej országos termelői átlagára az AKI adatai szerint 2019 márciusában 99,49 forint/kilogramm volt. Ez 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát. A kiviteli ár 94,86 forint/kg volt, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal emelkedett.

Fehér arany: drágábbak lettek a tejtermékek

Ellenőrzések jönnek a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatással kapcsolatban

A Vidékfejlesztési Program keretében – a VP3-14.1.1-16 kódszámon – meghirdetett, „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” a részt vevő gazdálkodók számára jelentős adminisztratív és gyakorlati teendőt előíró, de tevékenységüket nagymértékben segítő pályázat. 

Inkább a kecsketej maradjon, vagy a gida?

A magyar kecsketartók többsége az első lehetőséget választja. Lehetne mindkettőből egyszerre profitálni, ám hazánkban méltatlanul kevés figyelmet kap a kecskehús. Pedig olyan, mint a kecsketej: számos jó tulajdonsága van. Ezek egyike, hogy nagyon kevés zsírt tartalmaz: a sertés átlagos 22 százalékos zsírtartalmával szemben a kecskehúsé mindössze 3 százalék, tehát a vadhúséhoz hasonló.

A juh- és kecsketejet is támogatják a jövőben

A magyar juh- és kecsketenyésztő számára kedvező hírek láttak napvilágot Brüsszelben. A Parlament felkéri ugyanis a tagállamokat, hogy a tejágazati csomag pénzügyi támogatását mostantól a juh- és kecsketejre is terjesszék ki.

India húzhatja ki a bajból a hazai tejpiacot

Az európai és azon belül a magyarországi piac kilátásait elemezték az állati termékekre vonatkozóan ágazati szakértők egy kecskeméti szakkonferencián. Szóba kerültek különleges célpiacok is, így az is várható, hogy a magyar tejet a világ egyik legnépesebb országában, Indiában lehet majd eladni.

Tegnap óta a tej már nem az a tej, aminek korábban ismertük

Megjelent az Európai Bizottság rendelete az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra jogosult tej és tejtermékek minőségi jellemzői és összetételükre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos módosításáról.

Tovább növekszik a Csányi-birodalom

Kétmilliárd forintos kutatás-fejlesztési projektet valósít meg a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévő szegedi Sole-Mizo Zrt. A tejipari cég 783,26 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Ezt gépekre és berendezésekre költik majd el.

Szigorúbb ellenőrzést és áfacsökkentést sürget a tejágazat

A tavalyi év végére stabilizálódott a hazai tejpiac. A nyerstej kilogrammonkénti felvásárlási ára átlépte a 100 forintot, több feldolgozónál fejlesztések indultak. Ugyanakkor a nyomott áron beáramló, sokszor feltételezhetően áfacsalással termelt UHT-tejek súlyos károkat okoznak a hazai tejágazat szereplőinek. Ezért az ESL (kiterjedt eltarthatósági idejű) és az UHT tejek áfájának mihamarabbi csökkentését, illetve a tisztességtelen nagykereskedők szigorúbb és gyakoribb ellenőrzését sürgeti a tejszakma.

Nagy tévedés, hogy a tej a fő kalciumforrás

A tejnek igen jó a marketingje. A kalcium szóról egyből egy nagy pohár fehér italra asszociálunk. Pedig vannak olyan közismert élelmiszerek, amiben sokkal több kalcium van, mint egy pohár tejben. Lehet, hogy érdemes lenne ezen növények termesztőinek vagy az érintett érdekvédelmi szervezeteknek változtatni a marketingtevékenységükön. Talán a mostaninál jóval nagyobb keresletet generálnának., hiszen a fő kalciumforrás az ő kertjükben található.