Már a trágyakezelés is lehet okos

Állattartó telepen fontos a megfelelő trágyakezelési rendszer kialakítása, a fázisbontó-trágyaszeparátor rendszerek üzemeltetése. Ezek általában automatizált folyamatok, de probléma esetén, arról nem értesül a személyzet. Ez komoly probléma, mivel így költséges hibajavítások válnak szükségessé a berendezéseken, és a folyamat is megáll, vagy akár el is áraszthatja a telepet az anyag. A megelőző távfelügyelet megvalósítására nyújt fejlett, professzionális megoldást az OkosFarm és a BAUER közös fejlesztésű, Okos trágyakezelő rendszere.

Nagyon jó lesz az állattartóknak: készülőben új állattenyésztési törvény

Sikeres állattenyésztési korszak alapjait hozza létre az új állattenyésztési törvény, amelynek tervezete már az Országgyűlés előtt van - mondta az agrárminiszter Domonyban. Nagy István a Holstein-fríz Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete 30 éves jubileumi küldöttgyűlésén tartott előadásában elmondta, hogy a magyar szabályozást az Európai Unió állattenyésztési joganyagának változása következtében kellett átalakítani. A Minisztérium a végrehajtási rendeleteket a törvény elfogadását követően adja ki.

Drágább lesz jószágot tartani, mert hamarosan szigorodnak az állattartás és a trágyakezelés szabályai

Szigorúbb előírásokra és elvárásokra kell számítania a magyar gazdáknak 2020 után az ammónia és a nitrogén kibocsátásával kapcsolatban. Ennek a hazai állattartóknak is meg kell felelniük, főleg, ha külföldön szeretnék értékesíteni a termékeiket. Ez elsősorban a nyugati és északi fejlettebb tagállamok fogyasztóinak az EU döntéshozóira gyakorolt nyomásának következménye. A változások minden hazai telepet érintenek, és sok esetben fájdalmasak lesznek.

800 millióból teleltetnek 600 állatot Dévaványa közelében

Közel 800 millió forintból fejleszti a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) a pusztai élőhelyeket Dévaványa térségében. A projektben a magyar szürkemarha és magyar házi bivaly állományainak téli tartási helyét építik fel. A projekt része a 2014-2020 között megvalósuló azon 92 természetvédelmi fejlesztésnek, melynek köszönhetően százezer hektáron javul Magyarország természeti állapota.

Halálra rázhatja a teheneket szélerőművek és a napelemek árama?

Megmagyarázhatatlan okból pusztulnak el a szarvasmarhák a franciaországi Bretagne-ban. A gazdák arra gyanakodnak, hogy az állatokat szélerőművekből és napelemekből a talajba jutó áram öli meg. A helyi állattartók eleinte arra lettek figyelmesek, hogy jelentősen csökkenni kezdett a szarvasmarhák tömege. A kiváltó okot az állatorvosok sem találták meg. Az elhullások után a gazdák több bejelentést is tettek a hatóságoknál, ezekben a környék szél- és naperőműveit jelölték meg oknak. Egy gazda már be is perelt egy meg nem nevezett energetikai céget Bretagne-ban, Côtes-d’Armor megyében.

Újra korlátozhatnák a települések a haszonállatok tartását

Visszaadnák az önkormányzatoknak a jogot, hogy maguk határozhassák meg, településrészenként milyen állatból hány darabot lehet egy ingatlanon tartani. A korábbi döntéstől a háztáji állattartás növekedését várták, de az nem jött be. Ezért több önkormányzat is szorgalmazza, hogy a kormány vonja vissza a korábbi döntését, és ne lehessen a városokban korlátlan számban disznót, tyúkot, kecskét, tehenet vagy egyéb haszonállatot tartani.

Szabad a gazdi programmal segíti a felelős állattartást a Nébih

Illegális csörögi sertéstelepen csörgött a moslékosvödör, lecsapott a hivatal

Több jószágot szeretne a magyar legelőkre az állattenyésztők szövetségének új elnöke

A kárpáti borzderes és az ökogazdálkodás hozta meg a boldogságot a nyugat-alföldi tanyára

Az elhagyott zártkertek hasznosításának egyik lehetősége a ligetes legelők kialakítása, a több kertre kiterjedő környezetkímélő állattartás. Az elhagyott porták udvarait is hasonlóképpen lehetne hasznosítani juhok legeltetésével és a belőlük készült termékek feldolgozásával. A másik nagy segítség a kárpáti borzderes szarvasmarha lehet az elhanyagolt, elgazosodott területeken.

Mihez van joga, ha idegen lovak garázdálkodnak a földjén?

Egy lovarda üzemeltetője kiengedte legelni egy villanypásztorral biztosított legelőre a lovakat, de nem jól zárta le a villanypásztort, így a lovak kiszabadultak. Néhány ló átkóborolt a szomszéd földre, és ott kárt okozott legeléssel és a termény letaposásával. Amikor az állatokat a szomszéd megpróbálta befogni, azok megijedtek, és további károkat okoztak. Kevésen múlt, hogy sérüléseket okozzanak. Mit lehet tenni ilyenkor, mihez van joga a károsultnak?

Eddig több mint 500 háziállatot pusztítottak el idén a medvék Kovászna megyében

A Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökség összesítése szerint több mint 500 háziállatot pusztítottak el, és több 10 hektáron tették tönkre a termést év eleje óta a medvék a székelyföldi megyében. 2018-ban eddig 437 juh, 50 kecske, 42 tehén, 4 disznó, 3 ló, 70 tyúk és 32 méhcsalád esett a medvék áldozatául a megyében. Továbbá 25 hektár kukoricával, 12 hektár cukorrépával, négy hektár napraforgóval, három hektár zabbal és 2,6 hektár szójával bevetett területen tették tönkre a termést, és 95 gyümölcsfát törtek össze a medvék Kovászna megyében.

Félmilliárd forintból épült meg a Montág-pusztai állattartó telep

Közel félmilliárd forintból építettek állattartó telepet a Makó melletti Montág-pusztán, ahol egy 700 szürkemarhából álló törzstenyészet jött létre. Ezzel a Körös-Maros Nemzeti Park állományával együtt az egyik legnagyobb állománnyal rendelkeznek. A Montág-pusztai állattartó telep elsődleges feladata a génmegőrzés.

Beruháznak az agrárvállalkozások, az állattartóknál különösen intenzív esztendőre számítanak

Támogatások nélkül is fejlesztett tavaly a magyar mezőgazdasági vállalkozók kétharmada, egyharmaduk pedig tovább növeli a beruházásokra fordított összeget az idén – derül ki a Budapest Bank agrárgazdasági mutatójából. Az optimizmust tükröző index által jelzett erős beruházási hajlandóság a rendelkezésre álló források és az alacsony kamatkörnyezet miatt stabilizálódott magas szinten.

Okosan tanuljunk a lengyelek kárán, amit a sertéspestis miatt szenvedtek

Hasznosak lehetnek a lengyelországi tapasztalatok az afrikai sertéspestis (ASP) magyarországi kezelésében. Ugyan ott még nem számolták fel a betegséget, de a sertéságazatban tevékenykedők megtanultak együtt élni vele. A közelmúltban a lengyel sertéságazat több képviselője mesélt arról, hogy mire számíthatunk, ha Magyarországon is elterjed. 

Szabályosan is meg lehet szabadulni az állati hulladékok gondjától

Az egyre szigorodó állat- és közegészségügyi szabályok, illetve a madárinfluenza-fertőzés miatt egyre nagyobb az igény az állattartó telepi és vágóhídi állati hulladékok elszállítására és kezelésére. A kezeletlen, a legrosszabb esetben a telep körül elásott, eldobott hulladékok súlyos higiénés és telepbiztonsági fenyegetést jelentenek, ám sajnos még ma is előfordul, hogy a kisebb telepeken így szabadulnak meg a maradványoktól. Pedig van jó megoldás, amivel az élő állatokat sem teszi kockára az állattartó.

Aki csak az internet alapján tenyészt állatot a jószág életét veszélyezteti

Nagy keletje van és nem is rossz ötlet, hogy az állattartók az internetet használva próbálják bővíteni ismereteiket. De vajon elég-e az a tudás, ami a weboldalakról begyűjthető? Ki tudják-e választani az érdeklődők a rengeteg információból a valóban hasznosat? A kérdésekre egy tapasztalt tenyésztő válaszolt, aki az állattartás témájú internetes fórumokat is figyelemmel követi.

A figyelem kifizetődő az anyajuhtartás-támogatás iránti kérelem benyújtásakor is

A korábbi évekhez hasonlóan 2018-ban a juhtenyésztők, juhtartók számára három jogcímen kerülhet kifizetésre támogatás: az átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatás állatlétszám alapon, termeléstől elválasztva a kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatás történelmi bázis alapon, valamint termeléshez kötött anyajuhtartás támogatásként. Ám csak azok számára, akik a támogatási kérelmet időben benyújtják.